Továbbra is „maszekolnak" az orvosok a közkórházakban
Kreatívan alkalmazva a törvényeket, a közkórházakban továbbra is „maszekolnak" az orvosok, a magánellátást végző kórházak pedig a korábbi fizetős magyar betegeiket nem közvetlenül fogadják, hanem közvetítő cégek beiktatásával, közli a NOL.
Zombor Gábor korábbi államtitkár szikéje is kicsorbult, amellyel egykor megpróbálta szétválasztani a magán- és a közellátást a magyar kórházakban. A zavaros viszonyok felszámolására ugyan megjelent egy jogszabály 2014-ben, ám azóta lényegében visszaállt a korábbi állapot.
A különbség csak annyi, hogy néhány tevékenység, ami eddig a szürkezónában történt, az mára már a feketébe csúszott. A közkórházakban továbbra is „maszekolnak" állami eszközökkel az orvosok. Az intézmények korábbi fizetős betegeiket pedig nem közvetlenül, hanem közvetítő cégek beiktatásával fogadják.
A kórházi magánszolgáltatás tilalma az intézmények mintegy felében létező vállalkozást hozott lehetetlen helyzetbe. A legsúlyosabb problémákkal azok a kórházak kerültek szembe, amelyek az elmúlt években, érzékelve az ellátás feszültségeit, tiszta piaci szolgáltatásokat kezdtek el nyújtani a magyar betegek számára.
Sok orvos egyszerre nyújt közfinanszírozott szolgáltatást valamelyik közintézményben és tart fenn magánrendelést, és e kettő között úgy mozgatja a betegeket, ahogy az neki anyagilag a legjobban megéri. Így fordulhat elő az, hogy az orvos a közfinanszírozott szakrendelőben a betegének megajánlja a rövidebb sort, a gyorsabb kivizsgálást, ha az érintett a magánrendelőjét is hajlandó felkeresni és ott fizetni. A tranzit működik a másik irányba is. Ekkor a magánbeteget, aki az orvosnak ezért fizet, a bonyolultabb és költségesebb esetekben már közkórházban, a társadalombiztosítás terhére látják el. Ebben a bonyolult viszonyban gyakran szétszálazhatatlan, hogy mi a vállalkozási díj, mi a hálapénz és mi a megvesztegetés, írja a lap.