Továbbfejlesztik az MRI-t
Az MRI módszerek továbbfejlesztésében értek el kiemelkedő eredményeket az MTA TTK kutatói, adja hírül honlapján a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).
Magyarországon, noha kutatási célú strukturális és funkcionális MRI vizsgálatok több intézményben is zajlottak és zajlanak ma is, ezidáig magát az MRI adatgyűjtés során használt szekvenciákat és képrekonstrukciós eljárásokat érintő, MR fizikai fejlesztés nem történt. A vizsgálatok a gyártók által rendelkezésre bocsátott standard mérési eljárásokkal történtek. Ebből kifolyólag, az MTA TTK Agyi Képalkotó Központjában két évvel ezelőtt létrehozott kutatás-fejlesztési MRI laboratórium egyik legfontosabb célkitűzése az volt, hogy Vidnyánszky Zoltán központvezető irányításával kialakítsák az MRI módszerfejlesztés első hazai bázisát, ahol rendelkezésre áll a legmagasabb nemzetközi standardoknak megfelelő infrastruktúra és szakértelem egyaránt.
A tervek megvalósításának első lépéseként, az MTA Kutatási Infrastruktúra Fejlesztési Program és a Nemzeti Agykutatási Program együttes támogatásával 2015-ben beszerztek egy piacvezető, legkorszerűbb, kutatás-fejlesztésre optimalizált Siemens 3T Magnetom Prisma MRI készüléket. Az MRI módszerfejlesztéshez elengedhetetlen MR fizika területén jelentős szakértelemmel rendelkező kutatók kinevelését az Agyi Képalkotó Központ és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar fizikusképzésének orvosi fizika specializációja együttműködésével sikerült biztosítani. Ez utóbbi sikeres megvalósulásában kiemelkedő szerepet töltött be Kettinger Ádám, az Agyi Képalkotó Központ vezető MR fizikusa.
Az elkezdett kutatás-fejlesztési munka első eredményei a nagy időbeli felbontású, gyorsított MRI eljárás területén, a gyorsítás miatt bekövetkező zajerősítés csökkentésében jelentenek nagyon fontos előrelépést és a tudományterület legrangosabb folyóiratában, a Magnetic Resonance in Medicine-ben kerültek közlésre. A Kettinger Ádám elsőszerzőségével jegyzett közlemény legfontosabb eredménye, hogy speciálisan az adott mérési paraméterekre és páciensre optimalizált gerjesztő pulzussal, valamint speciális képrekonstrukcióval az erősen gyorsított MRI mérések zaja jelentősen csökkenthető. A módszer alkalmazásával lehetőség nyílik a modern MRI mérések maximálisan elérhető sebességének akár megduplázására, jelentős további zajnövekedés nélkül. Az ezáltal lecsökkent mérési idő nem csupán a funkcionális mérések időbeli felbontásának javítását, hanem a hosszadalmas strukturális vizsgálatok lerövidítését is szolgálhatja, ami a klinikai gyakorlatban is rendkívül fontos szempont.
