hirdetés
2024. július. 03., szerda - Kornél, Soma.
hirdetés

18 milliárd forint jut az ellátórendszer finanszírozására

Többletpénz az egészségügynek

Még ebben a hónapban kiutalja az intézményeknek az Egészségbiztosítási Alap mintegy 20 milliárdos maradványát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár – jelentette be a mai kormányszóvivői tájékoztatón Székely Tamás egészségügyi miniszter. Azt, hogy 2008-ban ismét sikerült megőrizni az Egészségbiztosítási Alap egyensúlyát, a kormányzat szerint az ellátórendszer ésszerűsítése, a jogviszony-ellenőrzés szigorítása és a gyógyszer-gazdaságossági törvény rendelkezései tették lehetővé.

Az idei évben összesen mintegy 25 milliárd forintot juttatnak vissza az egészségügyi ágazatba. Az első félév végén 5,7 milliárd forintot fordítottak az ellátórendszer fejlesztésére, míg a második félévben 18 milliárd forint többlet jut az intézményeknek az egészségügyi ellátások javítására, további 1,6 milliárd pedig a gyógyászati segédeszközök és a méltányossági gyógyszerkeret támogatására. 
A 18 milliárd nagy részét, 16,88 milliárd forintot a járó- és fekvőbeteg szakellátásra és művesekezelésre szánják. Fogászati ellátásra 601,5 millió forintot fordítatnak oly módon, hogy teljesítményük alapján pluszdíjazásban részesülnek a praxisok. Az Országos Mentőszolgálat 250 millió forint egyszeri összeghez juthat, amelyet a szaktárca szerint az év közben korábban jelentősen megemelkedett benzinárak indokolnak. Betegszállításra 268,3 millió forintot utalnak ki a következő hetekben, februárban ugyanis a szervezetek és a miniszter között megállapodás született arról, hogy az éves előirányzatot úgy egészítik ki, hogy az egy kilométerre jutó díj mértéke elérje a 100 Ft-ot.
Mivel a kassza maradványa elosztásának elve egy a mainál korszerűbb struktúrájú, hatékonyabb ellátórendszer kialakítását célozza meg, ezért előnyt élveznek a súlyponti kórházak és a kiemelt intézmények - közölte a miniszter. A legnagyobb összeget, mintegy egymilliárd forintot a Semmelweis Egyetem kapja, ezt követi a debreceni egyetem körülbelül 800 millió, a szegedi és a pécsi egyetem pedig 700-700 millió forinttal. Mint azonban elhangzott, a tárca a továbbiakban is minden intézménytől felelős gazdálkodást vár, és továbbra sem óhajtja rendezni a kórházak adósságait.
Az Egészségbiztosítási Alap idei maradványának szétosztásáról szóló hírt már hosszabb ideje várták az intézmények. Mindezt indokolja, hogy a Kórházszövetség, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete és a szaktárca nemrégiben közzétett közös felmérésének eredménye alapján a kórházak adóssága az év végére elérheti a 70 milliárd forintot. A maradvány felosztásáról egyébként – már a kormányszóvivői tájékoztatót megelőzően – az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának nagykanizsai kihelyezett ülésén információt közölt Kökény Mihály, a testület szocialista elnöke is. Mikola István (Fidesz), a bizottság alelnöke a több intézmény számára megkönnyebbülést jelentő hír mellett arra is emlékeztetett, hogy a kórházak a tavalyi maradvány szétosztását is  várják. Ez - mint megírtuk - a tavalyi zárszámadási törvény elfogadásával az állami költségvetés tartalékába került, s egy parlamenti módosítás nyomán csak az egészségügyben használhatják fel. Kökény Mihály a bizottsági sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy a jövő évi költségvetés alapján körülbelül az ideinek megfelelő összeg, azaz mintegy 743 milliárd forint juthat az egészségügyre. A bizottság elnöke reméli, hogy a jelenleg is zajló érdekegyeztetési folyamatban sikerül megállapodni arról, hogy a kis- és közepes keresetűeknek kompenzálják a kieső 13. havi jövedelmet.
Az egészségügyi bizottság az őszi ülésszak utolsó bizottsági ülésén alapvetően a Zala Megyei Kórház és a nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórház helyzetével, a megye lakosainak egészségügyi állapotával ismerkedett.
Mint az az MTI tudósításából kiderül, Kvarda Attila, a megyei intézmény stratégiai és fejlesztési főigazgató helyettese úgy ítélte, egészségügyi szempontból két hátrányos helyzetű kistérség van a megyében, a zalaszentgróti és a letenyei. Értékelése szerint ugyan javulást hoztak a zalaegerszegi kórházban a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése és kezelése érdekében történt fejlesztések, ezek hatása azonban 40-50 kilométerrel távolabb már kevésbé érződik. Csidei Irén, a Zala Megyei Kórház főigazgatója a fejlesztés főbb vonalait ismertetve említést tett a teleradiológia elindításáról, valamint arról is, hogy az országban egyedülállóan főállású egészségnevelőt alkalmaznak. A csaknem 1500 dolgozó számára szervezett szűrővizsgálatokkal, táplálkozási- és életmódtanácsokkal, illetve a konfliktuskezelő programokkal az egészségfejlesztést szolgálják a kórházban.


(köblia)

 

cimkék

Könyveink