Több mint 56 ezren várnak országszerte valamilyen beavatkozásra
Sokkal magasabb lehet az ellátásokra várakozók száma a hivatalos adatoknál, derül ki a Qubit összeállításából.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) várólistákat és előjegyzési listákat összesítő hivatalos nyilvántartása alapján jelenleg több mint 56 ezren várnak országszerte valamilyen beavatkozásra, a valóságban ennél azonban jóval többen is lehetnek. A fogászati vagy más szakrendelési beavatkozások például nem is tartoznak azok közé a beavatkozások közé, amelyeket a NEAK adatbázisa számon tart.
Ha azonban csak a felsorolt kórházi műtéteket és orvosi eljárásra szoruló eseteket tekintjük, a Portfolio május végi cikke szerint akkor is sokkal magasabb lehet a várakozók száma a hivatalosan ismertnél, mivel a kórházak egy része egyszerűen nem közöl adatokat, hiába lenne kötelező. A műtétre váró betegeknek azt mondják, hogy már nem kell vezetni a központi várólistát. Emiatt a NEAK adatbázisa mindössze arra jó, hogy a várólisták becsült mértékéről valamiféle képet kapjunk.
Az adatokból látszik, a térd- és csípőprotézis-, valamint a szürkehályog-műtétekre állnak sorban a legtöbben, 8-10 ezer ember hónapokat vagy akár éveket is várakozhat egy-egy beavatkozásra. Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász márciusban azt mondta, hogy az ortopédián már a koronavírus-járvány előtt is hosszú várólisták voltak, de mára az állami ellátásban két évet is kénytelenek várni a betegek egy csípőprotézis- vagy térdprotézis-műtétre. Akinek igazán sürgős a csípője vagy a térde, fizet kétmillió forintot, és egy hónapon belül megműtik. Rékassy most, majdnem három hónap elteltével megerősítette a Qubitnek, hogy a helyzet semmit sem változott.
Néhány beavatkozástípusnál még a hivatalos várólisták szerint is hónapokat, sőt egyes esetekben éveket kénytelenek várni a betegek. Ennek Rékassy szerint egyrészt az az oka, hogy a koronavírus-járvány miatt teljesen felborultak a betegutak: a páciensek csak kóvályognak a rendszerben, így azok, akik megengedhetik maguknak, kiszolgáltatottságukban magánellátóhoz fordulnak, ami tovább növeli a társadalmi esélyegyenlőtlenséget.
Az egészségügyi közgazdász szerint a szereplők nem motiváltak abban, hogy megváltozzon a helyzet. Rékassy elmondta, a kórházak még mindig fix finanszírozást kapnak, tehát a covid előtt, 2019 márciusában mért teljesítményükhöz igazított pénz most is eljut hozzájuk: „Mivel az orvos fix fizetést kap, nem motivált abban, hogy többet dolgozzon, mint amennyit muszáj, és ott vannak még a milliárdos magánklinika-befektetők is, akik mindent megtesznek azért, hogy elcsábítsák az orvost a betegeivel együtt”
