Több a mulasztás, mint a műhibaper

Az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint Magyarországon jelenleg mintegy 300 műhibaper van folyamatban, ezek kártérítési igénye eléri az 1,3 milliárd forintot.

A beadványok magas száma ellenére szinte bizonyos, hogy a valódi műhibáknak csak kis hányada végződik a bíróságokon – legalábbis erre lehet következtetni az egyesült államokbeli tapasztalatokból. Ott az úgynevezett „kórlaprevíziós tanulmányok” összegzése nyomán kimutatták: noha minden száz beavatkozásra jut egy hiba, ezekből csupán minden nyolcadikért kérnek kártérítést a páciensek vagy hozzátartozóik. Minderről dr. Dósa Ágnes orvos-jogász beszélt a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége interdiszciplináris fórumán.

Nagy tanulság ugyanakkor, hogy sokszor nem is a legsúlyosabb hibák miatt marasztalják el az orvosokat, pontosabban az egészségügyi intézményeket. Mint dr. Farkas Antónia, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája felhívta a figyelmet: még mindig a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása és a hiányos betegdokumentáció a legnagyobb probléma. A tájékoztatási kötelezettség nem egyenlő azzal, ha az orvos aláíratja a beleegyező nyilatkozatot, mert a beteg érvelhet úgy, hogy ennek ellenére sem kapott megfelelő és körültekintő információt arról, milyen következményei lehetnek egy műtétnek, vizsgálatnak. Ha a betegdokumentáció hiányos, az orvosnak kell utólag és minden kétséget kizáróan bizonyítania, hogy nem sértett szakmai szabályt.