Tízezer beteget érint idehaza az SM
A Sclerosis Multiplex a fiatalkor betegsége, többnyire a 20-as években kezdődik, nem ritkán kitolódik a kezdete a 30-as, 40-es évekre.
Idehaza mintegy 10 ezer beteg él, az érintettek háromnegyede nő. Dr. Tegze Nárcisz, A Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának főorvosa hozzátette, hogy Magyarország a közepes rizikófaktorú országok közé tartozik, tőlünk északabbra gyakoribb, délebbre ritkább ez a kórkép. Ezt a tényt összefüggésbe hozzák a gyermekkori napfény hatással, mely a természetes D-vitaminforrást jelenti. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a betegek kb. kétharmadánál valóban alacsonyabb a szérum D-vitamin szint, amit pótolni kell.
A leggyakoribb, a betegek kb. 70 százalékát érintő kórlefolyás az, amikor a gócos idegrendszeri tünetek hirtelen, egyik napról a másikra jelentkeznek és súlyossá válnak, ezt schubnak nevezzük, ilyenkor a tünetek 24 órán túl is fennállnak. Jellemző, hogy kezelés mellett és bizonyos mértékben spontán is javulás jelentkezik. A betegség elején ezek a panaszok még teljesen helyre jönnek, ám a kórkép előre haladtával maradványtünetekkel is számolni kell. Ezt a kórformát relapszáló-remittáló típusnak is nevezik. Ebben a típusban a tünetek fellángolását tünetmentes időszakok váltják fel. Hosszabb ideje fennálló a betegség esetén a relapszusok, schubok halványulnak, ritkulnak, viszont egy fokozatos állapotromlás figyelhető meg. Ez a szekunder progresszív forma, kb. a betegek 15 százalékét érinti. Előfordul a két említett típus kombinációja is, a relapszáló progrediáló forma, amelyre jellemző, hogy a kezdeti tünetek után folyamatos súlyosbodás zajlik, a megelőző állapot pedig gyakran már nem áll helyre.
A legritkább, de legsúlyosabb típus a primer progresszív forma, amely kezdettől fogva folyamatos és viszonylag gyors rosszabbodással jár, és hamar rokkantsághoz vezet, itt leggyakrabban gerincvelői tünetek jelentkeznek, ami nagyban érinti a beteg járását, emellett vegetatív tünetekkel is járhat.
A kezelésről szólva Tegze Nárcisz elmondta, hogy korábban csupán szteroid infúziót kaptak a betegek a schubok kezelésére, amellyel azt tudták elérni, hogy az aktuálisan gyulladásban lévő gócok körüli ödéma csökkent. Az utóbbi 20 évben azonban hatékonyabb, betegségmódosító terápiák jelentek meg. Ezek biológiai terápiák, illetve egyéb immunológiai mechanizmusokon keresztül ható szerek.
A diagnózis alkotás 3 pilléren alapszik, egyrészt a klinikai tünetek megállapításán, másrészt az MR-vizsgálaton, amely megmutatja a gócok számát, elhelyezkedését. Emellett az agyvíz vizsgálata is meghatározó, amelyben kimutatható egy bizonyos fehérje, amely az idegrendszeri immunválasz jelenlétére utal. Fontos továbbá, hogy az egyéb kórképeket – pl. daganat, fertőzés, Lyme-kór – kizárják.
Bővebben az egyetem honlapján.
