Tiltakozik a gyerekorvos szakma a bárányhimlőoltás bevezetésének módja ellen

Szeptembertől lesz kötelező a bárányhimlő elleni védőoltás, amit a gyerekeknek két új oltási időpontban, 13 és 16 hónaposan kell megkapniuk. Szeptemberben, októberben és novemberben azok részesülnek védőoltásban, akik akkor 13 hónaposak, míg decemberben már a 13 és 16 hónaposok is kapnak oltást. A vakcina két adagja az oltási rendbe úgy illeszkedik, hogy a kicsik a születésüket követően, aztán 2, 3 és 4, majd 12, 13, 15, 16 és 18 hónaposan is kapnak oltást. Magyarán másfél éves korig a gyereket nem hatszor, hanem nyolcszor kell majd kötelező oltások miatt orvoshoz vinni. És akkor még nem beszéltünk a választható védőoltások miatti külön időpontokról. A sor hosszú szünet után 6 éves korban folytatódik, majd szintén hosszas kihagyás után az általános iskola 6. és 7. évfolyamában egy-egy újabb oltási sorozattal zárul.

Az oltás nem kérdés

A varicella elleni védelem kötelezővé tétele mindenképp pozitív hír, hiszen a betegség évente több 10 ezer embert érint, szövődményei pedig ugyan ritkán, de súlyosak lehetnek. A Nemzeti Népegészségügyi Központ statisztikája szerint tavaly 24 ezer bárányhimlős fertőzést jelentettek, míg 2017-ben 33 ezret, 2016-ban 38 ezret, 2015-ben 42 ezret, 2014-ben pedig 29 ezret. Ráadásul ezek a számok a valóságban jóval magasabbak lehetnek.

„A bárányhimlő a hazánkban leggyakrabban előforduló bejelentendő fertőző betegség, tényleges esetszáma a duplája lehet az évente jelentett 35–40 ezres nagyságrendnek. Erre az utal, hogy az epidemiológiai adatok szerint az emberek minimum 90 százaléka felnőttkorára átesik a fertőzésen” – mondja dr. Ferenci Tamás biostatisztikus. A statisztikai eltérés elsősorban nem orvosi hanyagságból adódik, hanem egyszerűen abból, hogy a többgyerekes szülők második gyereküket már nem feltétlenül cipelik el e betegség miatt a rendelőbe. „Gyakori élethelyzet, hogy amikor egy családban az első gyerek bárányhimlős lesz, elmennek vele orvoshoz, aki ellátja őket tanácsokkal, a fertőzést pedig jelenti. Viszont amikor pár nappal később testvére is bárányhimlős lesz, vele – ha betegsége egyébként eseménytelenül zajlik – már nem futnak plusz kört, hiszen tanácsokkal el vannak látva, sokkal többet pedig úgysem tehet az orvos” – magyarázza a biostatisztikus.

A népegészségügyi központ statisztikáiból az látszik, hogy a bárányhimlős betegek többsége a 3–5 éves korosztályból kerül ki. Tavaly például több mint 11 ezer jelentett beteg volt ilyen életkorú. Mellettük több mint 6 ezren fertőződtek meg a 6–9 éves korosztályból is, és több mint 3 ezren az 1-2 évesek közül. A 10 és 14 közötti korcsoportban 1600 érintettet regisztráltak, később már jóval ritkábban fordult elő a fertőzés.

Forrás: 123rf.com

Időzítés fű alatt

Míg a bárányhimlő elleni oltás kötelezővé tételét az érintettek nagy száma, illetve a szövődmények súlyossága miatt az orvosok általánosságban üdvözlik, addig az oltóalkalmak oltási sorba illesztése nagy port kavart körükben. Nehezményezik, hogy annak időpontjáról nem történt előzetes egyeztetés, így a teljes gyermekgyógyász szakma a sajtóból tudta meg, hogy a védőoltást 13 és 16 hónapos korban kell beadni.

Annak a szülők sem örülnek, hogy gyerekükkel sűrűbben kell fölkeresniük a rendelőt. Egy apuka például elmondta, hogy ő maga szerencsés helyzetben van, mert munkahelyéről probléma nélkül elengedik ilyen alkalmakra, de tudja, a szülőtársak többsége ezt nem jelentheti ki. Ráadásul ő még így is a gyakori alkalmak ellen van, hiszen oltásra vitt egészséges gyereke a rendelőben várva nagy eséllyel szed össze valamilyen egyéb fertőzést. Gyerekorvosukban is bízik annyira, hogy ne legyen kétsége afelől: két oltást egyszerre is be lehet adni. Hasonló véleményen van az az anyuka, akinek nem mellesleg egészségügyi végzettsége van, de gyerekét az óvónők kérésére így is orvoshoz kell vinnie olyan esetekben, ha az óvodában kettőt köhint. Ahogy fogalmaz: jobban szeretné, ha fiával a lehető legkevesebbszer kellene felkeresnie a rendelőt.

Ugyan nem védőnői kompetencia, de a bárányhimlőoltások beadási időpontja az ő rendszerüket is érinti. „A feladataink száma mindenképpen nőni fog, hiszen így a gyerekeknek a második évben nem három, hanem öt oltási alkalma lesz. Ez azért számít, mert egyéves kor fölött a kicsiket már nem havonta látogatjuk, illetve hívjuk be tanácsadásra. Ha viszont több oltási alkalom lesz, ebben az időszakban is sűríteni kell a találkozásokat, ugyanis a védőnőknek az oltásokkal kapcsolatban tájékoztatási kötelezettségük van” – mondja Csordás Ágnes Katalin, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke.

Érvek sokasága

Mivel az oltási időpontok megválasztása miatti nehézségek rengeteg orvost érintenek, április végén a hazai gyermekgyógyászati grémiumok vezetői közös levelet írtak az országos tiszti főorvosnak. Ebben – nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva – azt kérték, hogy a 13 és 16 hónapos életkor helyett a varicella elleni oltás beadását engedélyezzék a 15 és 18 hónapos korban esedékes kötelező védőoltásokkal együtt. Így nem nőne az orvos-beteg találkozások száma, ami, mint írják, nemcsak a gyerekek érdekében lenne fontos, hanem a költséghatékonyság, a szülői compliance és az ellátórendszer további terhelésének megakadályozása szempontjából is ésszerű lenne. Ellene semmi nem szól, ugyanis a varicellaoltás az oltóanyag alkalmazási előirata szerint a 15 és 18 hónapos korban adandó kötelező védőoltásokkal együtt is beadható biztonságosan.

„A korábbi kezdést azért sem tartjuk szerencsésnek, mert az egy éves kor körül a gyerekben esetleg még meglévő, bárányhimlő ellen védelmet jelentő anyai eredetű ellenanyagok gyengíthetik a kialakuló immunválaszt. Az oltást emiatt is célszerű inkább 15 hónapos korban megkezdeni” – mondja dr. Kádár Ferenc házi gyermekorvos. Hozzáteszi, hogy a bárányhimlő elleni oltás az orvosok előtt nem ismeretlen, hiszen nem kötelező jelleggel már hosszú évek óta alkalmazzák, közismerten jól tolerálható, oltást követő nem kívánt esemény extrém ritkán fordul elő. A hazai szakmai ajánlások eddig is a 15 és 18 hónapos oltási sémát javasolták. Emellett a plusz oltási alkalmak fölöslegesen növelnék a rendelői vizitek számát, arról nem is beszélve, hogy az őszi-téli hurutos időszakban sok olyan gyerek lesz, akinél az ilyenkor jellemző banális vírusfertőzések miatt nem is oldható meg a havonkénti oltás.

Válasz is, meg nem is

Az orvosok levelére a tiszti főorvos május elején válaszolt, jelezve, hogy miközben a gyerekorvosok saját szemszögükből, az eddigi oltások tapasztalataira alapozva formálnak véleményt, addig a védőoltás immunizációs programba illesztésekor egyéb szempontokat is figyelembe kell venni. Példaként hozza föl, hogy az oltóorvosok egy része nem gyerekgyógyász, hanem vegyes körzetet ellátó háziorvos, aki nem feltétlenül rendelkezik akkora tapasztalattal a bárányhimlő elleni oltás más vakcinával együtt történő beadása terén, mint a házi gyermekorvosok. Ebből adódóan a szülőket sem tudják kellőképpen tájékoztatni, vagy éppen megnyugtatni arról, hogy az egyaránt élő vírust tartalmazó varicella és MMR oltás együttes alkalmazása nem okoz gondot. A hatóságnak figyelembe kell vennie azt is, hogy a kötelező oltást azoknak a gyerekeknek is be kell adni, akiknek szülei esetleg kételkednek a védőoltásokban, minden mellékhatást nagyon komolyan vesznek, túlértékelnek, félnek az esetleg nem is valós mellékhatásoktól. Ettől még az ő gyerekeiket is meg kell védeni, és ha mód van rá, őket is a védőoltások mellé kell állítani. Viszont félelmüket a tiszti főorvos szerint csak fokozná, ha gyerekeik két oltást kapnának egyszerre.

A válaszból kiderül az is, hogy a 13 hónapos korban történő oltáskezdés célja az, hogy a kicsiket minél hamarabb megvédjék. Ennek azért látják szükségét, mert ugyan az anyai ellenanyagok valóban akadályozhatják a védőoltás után az ellenanyagok kialakulását, de a járványügyi statisztikákból az is látszik, hogy a bárányhimlő már 8 hónapos kortól gyakoribb. Például a 2015–2017-es adatok szerint 15 hónapos kor alatt évente 2 ezer érintettről beszélhetünk. Másrészt a teljes védelmet a második oltás akkor is kialakítja, ha az első esetleg hatástalan lenne az anyai ellenanyagok miatt.

Az indokok közt szerepel az is, hogy a bárányhimlő elleni vakcina 10 európai ország oltási naptárában is 13 hónapos, vagy annál fiatalabb korban szerepel. Ezt azonban ebben a formában nem erősíti meg az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ nyilvántartása. Valóban van 10 ország, amelyről elmondható, hogy 13 hónapos kortól (vagy annál korábbi időponttól) javasolják a bárányhimlő elleni oltást, viszont szó sincs arról, hogy konkrétan a 13 hónapos korhoz kötnék az ajánlást. Ehelyett jellemzően egy 3-4 hónapos időszakot javasolnak arra, hogy a kicsik megkapják az első dózist. Persze az országok többségében a bárányhimlő elleni oltás nem is kötelező – ezt csak az olaszok és a lettek írják elő –, így annak oltási rendbe illesztéséért nem az állam vállalja a felelősséget. A tiszti főorvos szerint ezért is kulcskérdés, hogy nálunk egyértelműen meghatározható legyen például az, hogy egy esetleges mellékhatást pontosan melyik oltás okozta. Ennek hiányában ugyanis a bárányhimlő elleni oltással együtt beadott másik oltás későbbi dózisa is késedelmet szenvedhet, vagy elmaradhat a varicella elleni oltás mellékhatása miatt. Ez különösen kritikus a kanyaró jól ismert járványügyi kockázata miatt. A tiszti főorvos válaszában kiemelte, hogy a bárányhimlő elleni oltás beadási időpontját mindenképp 13 és 16 hónapos korban tartja a legoptimálisabbnak.

Létezhet közös nevező

Az elutasító választ követően a Házi Gyermekorvosok Egyesülete arra kérte a kollégákat, hogy június 7-én éjfélig nevük és pecsétszámuk megadásával ők is kérjék a kötelező védőoltás beadási időpontjának módosítását. A kérést picit módosították is: azt szeretnék elérni, hogy a gyerekek 12 és 18 hónapos koruk között kaphassák meg a két oltást, méghozzá úgy, hogy a két dózis között minimum 3 hónap teljen el, és az oltást akár önálló alkalommal, akár más, ebben az időszakban esedékes védőoltással együtt lehessen alkalmazni. Javasolják azt is, hogyha nem egy alkalommal adják be őket, akkor a két élő vírust tartalmazó oltás – a varicella és az MMR – között teljen el minimum 4 hét. Kérésük nem áll ellentétben a népegészségügyi központ álláspontjával, hiszen magában foglalja a hatóság által javasolt, 13 és 16 hónapos életkorban történő oltási időpontot is. Az orvos így a szakmai szempontok figyelembevételével hozhatná meg döntését, a szülőknek pedig lehetőségük nyílna arra, hogy ha fenntartásaik vannak, egyszerre csak egy oltást adassanak be gyereküknek.

Azt még nem tudni, hány aláírás fog összegyűlni annak érdekében, hogy a bárányhimlő oltásának időpontját rugalmasabban kezeljék, viszont a kérdésről mi is érdeklődtünk gyakorló gyerekorvosoknál. Azon minden megkérdezett csodálkozott, hogy az orvosok egy részéről azt feltételezik: nem képes két oltást egyszerre beadni, és azokkal kapcsolatban a szülőket kellőképpen tájékoztatni. Főleg mert most is vannak olyan kötelező oltások, amelyeket mindenkinek egyszerre kell beadni. A többi választ szintén logikátlannak tartották, volt, aki emiatt jelezte: a vitát ezen a ponton abba kell hagyni, látszik, hogy a hatóságot más vélemények nem érdeklik. Akadt olyan doktor is, aki legyintett, mondván: ha a gyerek a 13 hónaposan (papíron) beteg lesz, akkor az oltást értelemszerűen csúsztatni kell, és senki nem szólhat azért, ha azt 15 és 18 hónapos korban kapja meg. Annak mindenesetre senki nem örülne, ha ilyen módszerekkel kellene élnie.