Telemedicina Magyarországon: fókuszban az új digitális betegellátási modell

Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) megbízásából, az EFOP-1.9.6-16 Elektronikus egészségügyi ágazati fejlesztések kiemelt projekt részeként telemedicina szolgáltatás, illetve monitoring tevékenység megszervezésére került sor.  A pilot alatt 15 000 páciens, több mint 300 háziorvos, 50 szakorvos és 10 intézmény bevonásával 15 000 távdiagnosztikai mérés és/vagy távkonzultációs folyamat zajlott le négy kiemelt betegségcsoportban (endokrinológia, diabetes, bőrgyógyászat, magas vérnyomás), illetve pulzoximéterrel támogatott Covid-19 szűrés és terápiafelépítés során.

A pilot projektmenedzsmentje komplex feladatokat foglalt magába, beleértve a bevont betegek által otthonukban elvégzett minimum egy sikeres mérést és/vagy szakorvossal folytatott távkonzultációt, a mennyiségi kontroll gyakorlását, a technikai és adminisztratív supportot, az elektronikus nyilvántartások vezetését, a projektben informatikai hátteret, webes, illetve applikációs felületeket nyújtó Telemedicina Keretrendszer (TMKR) működtetése során a teljesítési igazolások kiállítását, valamint a szerződött háziorvosi praxisok közötti eszköz-logisztikai feladatok megoldását.

Számos háziorvosi visszajelzés alapján a Telemedicina Keretrendszer használata jelentősen megkönnyítené és időben is rövidítené a betegek szakorvosi véleményhez jutását, de ehhez mindenképpen szükséges lenne a háziorvosi kompetenciaszintek bővítése, mert enélkül időben a telemedicina folyamatok használata ellenére inkább hosszabb időt vehet igénybe egy-egy beteg megfelelő szakmai kivizsgálása, amely a betegellátás szempontjából akár etikai kérdéseket is felvethet.

A praxisok magától értetődően, első körben a legmegbízhatóbb, legegyüttműködőbb pácienseknek ajánlották fel a telemedicinális monitorozási lehetőséget, azonban meglepő módon nagy arányban történt terápiamódosítás. A betegek rendelkeztek saját vérnyomásmérővel is, de azt többnyire nem használták, vagy ugyan korábban is észleltek magasabb vérnyomásértékeket, de a háziorvosnak azt nem jelezték.

Az otthoni vérnyomásmonitorozás nagyon fontos a fehérköpeny hipertónia jelenség kizárása miatt. Mind kezelt hipertóniásoknál, mind egészségeseknél gyakran előfordul a jelentősen emelkedett rendelői vérnyomásérték, miközben otthoni körülmények között a vérnyomás célértéken van. A háziorvosok nagy hányada arról is beszámol, hogy a telemedicina  a gyógyszer-adherenciát is növelte. A praxisok jellemzően – a „hosszú Covid” (long-Covid) okozta elszigeteltséget követően – az orvos-beteg kapcsolat javulását figyelték meg ebben a gondozást igénylő betegcsoportban. A pilotban egyéb panaszokat is feltártak, egyéb szűrővizsgálatok elvégzésére is nagyobb hajlandóságot mutattak a páciensek.

A Pilot Támogató Szervezet részéről a közreműködő személyek többször is kitelepültek a praxisokhoz, előkészítették és elvitték a szükséges eszközöket, széles spektrumon működtek közre (beteg-beleegyező és adatkezelési hozzájáruló nyilatkozatok előkészítése, informatikai status quo vizsgálata a páciens oldalán pl. telefon típusának azonosítása, internet elérés /adott esetben ennek biztosítása/, email cím létezésének ellenőrzése, esetleg létrehozása, stb.) az ott dolgozókkal és az érintettekkel.

Összességében elmondható, hogy a projektben aktív háziorvosok körében az általános visszajelzés alapján a TMKR felhasználóbarát módon, de további időráfordítás mellett hasznosítható volt, emellett további informatikai fejlesztési igények teljesítése esetén használata akár bővebb háziorvosi és intézményi körre is kiterjeszthető lenne. A telemedicina mint új betegellátási modell bevezetése általában lehetséges, természetesen, sok egyéb releváns tényező figyelembevétele mellett (különösen: idő- és költségráfordítás, képzés-oktatás, illetve egyfajta adminisztratív-projektmendzsment szerepvállalás).

Fotó: AdobeStock

A pilot megvalósítása során létrejött telemedicina módszertani tudásbázist sikerrel lehetett felhasználni egy majdani telemedicina támogató és szolgáltató központot megalapozó szakmai-tudományos elemzésre is, amely azt vizsgálta és mutatta be, hogyan lehet kialakítani egy koordinációs feladatokat ellátó, (az alap- és szakellátás területére egyaránt kiterjedő, hiszen a telemedicina új betegellátási forma!) „telemedicina módszertani / kompetencia központot”, amelynek a módszertani feladatellátás mellett szolgáltató és akár hatósági funkciót is szükséges lenne megvalósítania.

Egy módszertani központ vagy kompetencia szervezet (szervezeti egység) révén megvalósulhat a telemedicina szolgáltatások és a hazai telemedicina folyamatok fejlesztése szempontjából egyes konkrét meghatározó szereplők, a nemzetközi szakirodalom szerint már ismert stakeholderek hazai azonosítása,  vagy pl. innovációs/telemedicina kerekasztalok szervezése, a telemedicina területet érintő hazai és nemzetközi tudományos és szakmai eredmények, kutatások, releváns társadalmi és politikai folyamatok, gazdasági események, forráselérés, innovációk, projekteredmények, és a vonatkozó európai normák figyelemmel kísérése, elemzése, (nemzeti) telemedicina stratégia kialakítása, páciens-központú digitális egészségügyi átállás és a telemedicina fejlesztések összehangolása a hazai és nemzetközi digitális egészségügyi folyamatokkal, illetve a hazai normák (szabályok) felállításának támogatása. Egy ilyen dedikált szervezet/szervezeti egység centrálisan kezdeményezheti, tervezheti, bonyolíthatja, értékelheti, elemezheti, koordinálhatja a telemedicina érintettségű projektek, pilotok oktatási, képzési irányvonalait, valamint közreműködhet a digitális kompetenciák oktatásának tervezésében, tananyagok, ismeretanyagok készítésében is. 

A teljes tanulmányt a részletes eredményekkel és javaslatokkal ITT olvashatja