Tb-törvény: kórházakra hárított konfrontáció
A hvg360 szerint az adóhatóság egyszerűen áthárítja a kórházakra az ellátás költségeinek utólagos behajtásának felelősségét és az elutasítással járó konfrontációt.
A szolidaritás helyébe a kizárás lép – így döntött a családbarát kormány anélkül, hogy az új társadalombiztosítási törvény megszövegezése előtt konzultált volna az egészségügy irányítóival és szereplőivel. Aki más módon – munkaviszonya, kora vagy egyéb státusza révén – nem jogosult egészségügyi ellátásra, az csak az egészségügyi szolgáltatási járulék havonkénti befizetésével teheti ingyenessé a maga számára az ellátást.
Ez elvileg eddig is így volt, a fél év múlva hatályba lépő rendelkezés szerint azonban három hónapos késlekedés kizárással jár, ez után már csak pénzért láthatják el a nemfizetőt. A tisztán fiskális logika szinte semmilyen gyakorlati problémával nem számol, nagy mellénnyel „ellenzéki rémhírterjesztésnek” mondja a nagyon is politikamentes szakmai aggályokat.
A rendelőintézetekben, kórházakban alighanem kidobóembereket kell majd állítani a recepciós mellé: nem biztos, hogy mindenki higgadtan veszi tudomásul, ha kezelés helyett elküldik, mert a tajszáma ellenőrzésekor pirosat mutat a lámpa. Ráadásul egy adminisztratív dolgozó nem dönthet arról, hogy a beteg panaszai igényelnek-e sürgős ellátást, vagy sem. Ehhez orvosi vizsgálat szükséges, nemritkán több is.
Egyszerűen fogalmazva az történt, hogy az adóhatóság nem volt képes behajtani a járulékot nem fizetők tartozását, így az egészségügyi intézményekre hárul az esetleges elutasítással járó konfrontáció, felelősség vagy az ellátás költségeinek utólagos behajtása. Ehhez képest az már szinte lényegtelen – a törvény végrehajtási utasításával tisztázható – részletkérdés, hogy miért mennyit lehet számlázni. A mentés és a sürgősségi ellátás humanitárius alapon továbbra is jár a járulékfizetést elmulasztóknak – és a kormány szerint így minden rendben van.
