Társadalmi hatáskötvény bevezetését javasolja Kóka János
Kóka János korábbi gazdasági miniszter a Portfolion arról ír, hogy a prevenció nem kiadás, hanem a legjobb megtérülésű nemzeti beruházás.
A Doktor 24 alapítója szerint a katasztrofális magyar egészségmutatók és a politikai ciklusok rövidlátása miatti prevenciós tőkehiányt modern pénzügyi innovációval, úgynevezett társadalmi hatáskötvényekkel lehetne felszámolni.
A magyar egészségügy legnagyobb strukturális problémája az időzítés: elképesztő összegeket fordítunk a már kifejlett, súlyos betegségek kezelésére, miközben a megelőzésre fordított összeg nominálisan mindössze hatoda az uniós átlagnak. Ennek következménye egy valóságos népegészségügyi katasztrófa. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon évente mintegy 22-23 ezerrel több ember hal meg megelőzhető vagy elkerülhető okokból – leginkább szív-érrendszeri, daganatos és elhízással összefüggő kórképek miatt –, mint az EU fejlettebb országaiban.
A prevenció háttérbe szorulásának elsődleges oka, hogy a megelőzés időhorizontja nem egyezik meg a politika négyéves ciklusaival. Egy komoly program megtérüléséhez 10-15 év szükséges, a mindenkori minisztereknek viszont az éves költségvetési egyensúlyt és a napi válságokat kell kezelniük. Pedig a nemzetközi példák, mint az 1970-es években indított finn Észak-Karélia program – amely az aktív korú férfiak szív-érrendszeri halálozását több mint 80%-kal csökkentette –, bizonyítják, hogy a következetes, évtizedes edukáció és szűrés működik. A siker kulcsa, hogy a prevenció túlélje a napi politikát.
Ezt a döntési patthelyzetet pénzügyi innovációval, a társadalmi kötvények (social bond) és társadalmi hatáskötvények (social impact bond) bevezetésével lehet feloldani. Utóbbi egy olyan eredményalapú, sikerdíjas finanszírozási forma, ahol a magánbefektetők előre finanszírozzák a megelőzési programokat (például korai daganatszűrést vagy diabétesz-megelőzést), az állam pedig csak akkor fizet nekik magasabb hozamot, ha a program mérhetően sikeres, vagyis csökken a kórházi felvételek és az elkerülhető tragédiák száma. A modell működőképességét brit, svéd és ausztrál projektek már igazolták.
Magyarországon a hatalmas prevenciós potenciál miatt egy ilyen egészségkötvény-program gyorsan és hatékonyan megvalósítható lenne, mivel a NEAK, az EESZT és a KSH révén egyedülállóan gazdag, hiteles egészségügyi adatvagyon áll rendelkezésre a független mérésekhez és KPI-rendszerhez. A globális intézményi befektetők (nyugdíjalapok, ESG-alapok) ráadásul kifejezetten keresik a jól mérhető, hiteles társadalmi hatású befektetéseket. Egy éven belül elindítható lenne egy 200 milliárd forintos pilot program, amely siker esetén 1000 milliárdos, történelmi léptékű nemzeti prevenciós projektté bővíthető.
