Szorongást irányító gént fedeztek fel
A Bristoli és az Exeteri Egyetem kutatói felfedeztek egy gént, amely a szorongásos tüneteket irányíthatja, és ezzel új terápiás utat nyithat meg, közölte a GyártásTrend.
A szorongásos zavarok a genetika és a környezet közötti kölcsönhatásokat magában foglaló állapotok összessége. Kialakulásában sok esetben valamilyen trauma játszik döntő szerepet. Körülbelül minden negyedik felnőttből diagnosztizálnak szorongásos rendellenességet élete során, de a kezelés továbbra is rendkívül korlátozott. Noha léteznek szorongáscsökkentő gyógyszerek, a szedők kevesebb mint felénél érhető el javulás, közli a Bristoli Egyetem nyomán a lap.
A brit tudósok állatmodellekben stresszt idéztek elő, és elemezték az ezeket alátámasztó molekuláris eseményeket. A mikroRNS-ek (miRNS-ek) egy csoportjára összpontosítottak, amelyek az emberben is megtalálhatóak, és a hírvivő RNS-hez (mRNS) kötődve megakadályozzák, hogy az fehérjéket termeljen. Az ilyen miRNS-ekről kiderült, hogy az amygdala folyamatainak szerves részét képező fehérjéket irányítják, amely az érzelmeinket szabályozza és a szorongásos rendellenességekre is hatással van.
Az egereket stressznek tették ki, majd közvetlenül utána a kutatók mintákat vettek az amygdalából elemzés céljából. Ezeket aztán egy kontrollcsoporttal hasonlították össze, hogy megállapítsák a stresszes események során a normál agyi aktivitáshoz képest mutatkozó különbségeket. Azt találták, hogy közvetlenül a stressz után a miR483-5p nevű miRNS-molekula megnövekedett, amelyről aztán kimutatták, hogy ezt követően elnyomja a Pgap2 nevű gént. Ez a gén vélhetően a szorongással összefüggő viselkedést irányítja, és a miR483-5p stopperként hat erre a génre, szabályozva az amygdala stresszválaszát. A kutatók úgy vélik, hogy ez az útvonal közvetlenül részt vehet a szorongásos tünetekben.
Reményeik szerint az azonosított miR483-5p/Pgap2 útvonal, amelynek aktiválása szorongáscsökkentő hatást fejt ki, óriási potenciált kínál az emberekben előforduló komplex pszichiátriai állapotok szorongásellenes terápiáinak kifejlesztéséhez.
