Szlovákiában elbukott az átalakítás
Számtalan párhuzamot találunk a két ország egészségügyi rendszere és problémái között, és sok tanulságot is levonhatunk, írja a Portfolio.
Viliam Novotny orvos, korábban a szlovák parlament egészségügyi bizottságának elnöke az ágazat megreformálásával kapcsolatos visszaemlékezését onnan indította, hogy Szlovákia utoljára 2005-ben hajtott végre reformot az egészségügyben és az akkor megalkotott szabályok kisebb-nagyobb módosításokkal, de azóta is működnek. Ennek az adott alapot, hogy 2006 és 2020 februárja között a Smer irányította az egészségügyet (egy kisebb időszakot leszámítva), akik leginkább arra törekedtek, hogy működőképesen tartsák a meglévő keretek között a rendszert.
A változtatási szándék Peter Pellegrini, szintén Smer-párti két éven át tartó miniszterelnöksége idején jött el 2018-ban – idézte fel a Híd Párt politikusa a Portfolio-nak.
Az alapvető probléma nagyon hasonló Magyarországéhoz: az állami kórházak nem működnek jól és sorozatosan eladósodnak, ám a kormányok eddig egyszer sem nyúltak a rendszer strukturális problémáihoz, amelyek megoldása tartósan segítene az ágazaton. Ezzel szemben újra meg újra konszolidálta a szlovák kormány az intézmények adósságát, majd a kórházak újra meg újra eladósodtak.
A reform kidolgozásáért Andrea Kalavská egészségügyi miniszter felelt, és ennek a lényege, hogy rendszerszinten közelítette meg a kórházak problémáját. Alapvetően három szintű intézményrendszert hozott volna létre: az országos, a regionális és a helyi kórházakat. A szabályozás pontosan definiálta, hogy melyik szintű intézményben milyen ellátást és műtéteket kell nyújtani a betegek számára. Fontos eleme volt az átalakításnak, hogy az ország bármely pontján legfeljebb 30 perc alatt el kellett érnie a betegnek szükség esetén a sürgősségi osztályra, ahol akut ellátást kap, majd szükség esetén a páciens útja tovább folytatódik a rendszerben, ha újabb ellátásra szorul. A betegutakat is ennek megfelelően gondolták újra Viliam Novotný elmondása szerint. Mindezeken túl a szabályok előírták, hogy bizonyos osztályok működtetéséhez a kórházaknak milyen feltételeknek, minőségi követelményeknek kell megfelelniük, például, hogy éves szinten mennyi műtétet kell elvégezni egy bizonyos diagnózisnál. Nyilvánvaló ugyanis, hogy van korreláció a beavatkozások száma és azok minősége között, hiszen ha például egy típusú műtétből egy osztály sokat csinál, akkor kialakulhat a megfelelő rutin és tapasztalat. Az, hogy egy kórház sokat operál ugyanakkor még nem jelenti automatikusan azt, hogy minőségi ellátást is nyújt. A minőségi feltételek alkalmazása a betegek érdekeit szolgálja – húzta alá a szakember.
A szakmai előkészítés folyamatában részt vett a Boston Consulting Group.
Az orvos-politikus arra is kitért, hogy a tavaly év végére javaslat formába öntött reformról komoly vitákat folytattak a parlamenti pártok. A legnagyobb fordulat és meglepetés viszont az volt, amikor a kormányzó párt, a Smer bejelentette, hogy a 2020-as választások előtt már nem szavazzák meg a reformot, mert jelentős annak a politikai kockázata. Pedig ez a reform nem arról szólt volna, hogy a szavazás után néhány hónappal élesedik az új rendszer, hanem elindított volna egy hosszú folyamatot. Az első évben gyakorlatilag csak az információkat gyűjtötték volna, például, hogy melyik intézményben milyen minőségben látják el a betegeket.
Ez a folyamat azonban már el sem indulhatott, majd tavaly decemberben az egészségügyi miniszter le is mondott. Az idén márciusban hivatalba lépett, Igor Matovič vezette kormány pedig nem kötelezte el magát explicite a kórházreform iránt. Novotný kifejtette: előbb-utóbb kénytelen lesz meglépni a kormány ezt, ugyanis ki kell mondani, hogy nem csinálhat minden kórház minden ellátást, egyszerűen meg kell mondani az intézményeknek, hogy milyen ellátást szolgáltathatnak.
Fontosnak tartotta azt is megjegyezni, hogy a kórházak finanszírozásának is változnia kell, nem csak az esetszámot kellene finanszírozni, hanem a beteg állapotának súlyosságát és az ellátás bonyolultságát is figyelembe kell venni, ugyanúgy az ellátás minőségét is.
