Szívünk napja - a szív világnapja
A Kardiológiai Világszövetség szeptember utolsó vasárnapját a szív világnapjává nyilvánította.
Az először tíz éve, 2000-ben megrendezett napon világszerte igyekeznek fölhívni a figyelmet a szív és érrendszeri megbetegedések kiemelkedő gyakoriságára, a megelőzés fontosságára, társadalmi jelentőségére. Számos rendezvényen propagálják a szívet kímélő egészséges életvitelt, a több mozgást, a dohányzás elhagyását, az egészségesebb táplálkozást, mérik a vérnyomást, a koleszterinszintet. Az idei világnap jelmondata: Élj és mozogj a szívedért.
Évente 7 millióan halnak meg szívrohamban
A szív, a vérkeringés központjában elhelyezkedő, alig 300 grammos izmos pumpa szakadatlan működése biztosítja a test különböző részeinek vérellátását. Percenként 60-80-szor, óránként négy-ötezerszer ver, naponta 7200 liter vért mozgat meg, s hetven év alatt összehúzódásainak száma két és félmilliárd. Bármennyire erősnek tűnik azonban, a szív a genetikai és biológiai tényezők mellett a külső tényezők káros hatásának is ki van téve, amilyen a helytelen, állati zsiradékokban gazdag táplálkozás, a mozgáshiány, a stressz, a túlzott alkoholfogyasztás. A szívrohamok mintegy kétharmadát a magas koleszterinszint és a dohányzás okozza.
A szívbetegségek és az agyi érkatasztrófák a világon évente mintegy 17 millió ember halálát követelik. Ez az iparilag fejlett országokban a halálozási lista első helyét jelenti a mortalitás 30 százalékával, a közép- és kelet-európai régióban ez az arány 50 százalék fölött van, és különösen magas a fiatal férfiak infarktus-halálozásának aránya. A nők között is a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb rokkantságot és halált. A világon évente 7,1 millió ember hal meg szívrohamban.
Jelentős változást csak a megelőzés eredményességének fokozása, az életmódváltás hozhat. Azoknál a nemdohányzóknál, akik rendszeresen esznek gyümölcsöt, hetente háromszor testmozgást is végeznek, és megisznak naponta egy kevés alkoholt, 80 százalékkal csökken a szívroham esélye.
Szív-helyzet itthon
A kardiovaszkuláris betegségek több áldozatot szednek Magyarországon, mint valamennyi más halálok együttesen. A szív- és érrendszeri halálozások nagy része hirtelen szívhalál (infarktus) miatt következik be. Évente mintegy 25 ezer honfitársunk hal meg így, pedig a szívmegállás utáni kritikus pillanatokban azonnal és helyesen beavatkozva még meg lehet menteni az életet. Szívroham esetén az újraélesztés egyetlen módja a szív időben történő elektromos sokkolása, az úgynevezett defibrilláció. Az elsősegélynyújtás keretében alkalmazott újraélesztés - hirtelen szívhalál esetén - 10-12 ember életének megmentését jelentheti naponta.
Az idei világnapon is a Magyar Nemzeti Szívalapítvány és a Magyar Kardiológusok Társasága szervezi a szívünk napja központi rendezvényét a budapesti Városligetben, ahol vérnyomás-, vércukor- és testzsírméréssel, orvosi tanácsadással, tájékoztató előadásokkal, bemutatókkal, családi és gyermekprogramokkal várják az érdeklődőket.
