Szilikon-hullámvölgy

A mellplasztika árnyoldalai

Messze meghaladja a kebleiket nagyobbra plasztikáztató nők mortalitása az átlagpopulációét – állapítja meg egy svéd vizsgálat. Amerikában korábban kedvezőbb eredményre jutottak. Az öngyilkossági ráta azonban mindkét tanulmány felmérése szerint nagyobb.

A mellnagyobbító plasztikai műtét szinte gondolatának felmerülése óta megosztja az embereket, és természetesen minket, orvosokat is. Talán éppen a viták hevében maradhatott el, hogy Európában is megvizsgálják, miként alakul a plasztikázott keblű hölgyek hosszú távú mortalitása. Egy márciusban, a BMJ-ben publikált svéd vizsgálat ezt a hiányt próbálta pótolni. Az eredményeket összevetettük a korábbi amerikai adatokkal.

A felmérésbe 3521, átlagosan 31,6 éves nőt vontak be (életkori megoszlásukról nem írtak a szerzők). Az eredmények szerint az 1965 és 1993 között – nem carcinoma miatt – augmentációs emlőplasztikán átesett svéd nők összesített mortalitása az átlagosan 11,3 éves követési idő alatt 50 százalékkal haladta meg a népesség egészére jellemző értéket. Öngyilkosság miatt 2,9-szer, rosszindulatú betegség miatt 1,4-szer (tüdőrák 3,0, méhnyakrák 2,5, emlőrák 0,6), baleset miatt pedig 1,8-szer több haláleset történt, mint a többi svéd nő körében. Akadtak olyan halálokok is – például a kardiovaszkuláris betegségek –, amelyeknél nem volt kimutatható szignifikáns különbség.