hirdetés
2021. június. 19., szombat - Gyárfás.
hirdetés

Szeretik a svédek a magyar szakápolókat

Bár a legnépszerűbb célállomás a külföldön munkát vállaló magyar szakdolgozók számára még mindig Németország és Ausztria, a Skandináv-félsziget államai is egyre vonzóbbak, ahol ráadásul szívesen fogadják az itthon végzetteket. Harminc magyar ápolót már kiközvetítettek Svédországba és Norvégiába.

Míg korábban július elején, idén csak szeptember közepén tették közzé a legfrissebb statisztikákat a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványok kiadásáról az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK, korábban Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal) honlapján. A tavalyi év első féléves adataival összevetve kiderül: az orvosok körében stagnál, ám a szakdolgozóknál 5 százalékkal emelkedett az elvándorlás. Június 30-ig összesen 912 fő,  közöttük 454 orvos és 350 egészségügyi szakdolgozó részére állítottak ki külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt az ENKK-ban. Tavaly ugyanebben az időszakban 847 szakember kért igazolást, közülük 424 orvos, 246 pedig ápoló volt. A számokból kitűnik, hogy az időarányos szakdolgozói adatok sokkal rosszabbak, mint az az elmúlt években volt tapasztalható. Az éves statisztikát várhatóan tovább rontja, hogy a migrációs kedv a második félévben magasabb. Tavaly 673 szakdolgozó döntött a külföldi munkavállalás mellett, számuk az idei év végéig elérheti akár a 730-750 főt is, ami egy közepes méretű kórház teljes szakdolgozói gárdáját jelenti.

Miközben Németország 2010-ben 25 évre szóló humán erőforrás programot hirdetett az egészségügyi és szociális területen dolgozó munkaerő pótlására, nálunk a probléma megoldására egészségpolitikai szinten sem látszanak elképzelések sem rövid-, sem hosszú távon. Egyelőre csak a rezidensek helyzetét sikerült némileg stabilizálni, ám a nekik kínált bérkiegészítés – amelyet öt évig kapnak – csak további bérfeszültségeket okozott a rendszerben. Mint időközben kiderült, nem lesz sem orvosi, sem szakdolgozói életpályamodell; a bérek és munkakörülmények rendezését az Ágazati Kollektív Szerződéstől remélik a szereplők. A szakdolgozói létszámhiány az ellátórendszer valamennyi szintjén gondokat okoz, és veszélyezteti a biztonságos betegellátást. Az OECD országok átlagához viszonyítva egyébként a lakosságarányos orvosi létszámhiány még nem is annyira rossz, mint a szakdolgozói, ápolóból ugyanis 26 ezerrel van kevesebb, mint kellene.

 

Nagy különbségek nincsenek

Egyénileg, munkatársaik segítségével vagy közvetítő cégeken keresztül jutnak külföldi munkához az ápolók. A skandináv egészségügyben abszolút megfelelnek a hazai közép- és felsőfokú szakirányú szakképesítések, a svéd és norvég ellátó intézményekben szívesen fogadják az itthon végzett ápolókat és igényt tartanak a magyarok szaktudására – számolt be egy keddi sajtóbeszélgetésen Györök Zsófia, a norvég Orange Munkaerő Szolgáltató Kft. toborzás-kiválasztási menedzsere. Bár – elsősorban Svédországban – más kompetenciakör alapján dolgoznak az ápolók, mint itthon, nagy különbségek nincsenek, így csupán néhány kötelezően használt eszköz, például a betegemelő szerkezet használatára kell kiképezniük a szakdolgozókat.

Bár a legnépszerűbb célállomás a külföldön munkát vállaló magyar szakdolgozók számára még mindig Németország és Ausztria, a Skandináv-félsziget államai is egyre vonzóbbak. Az Orange Litvánia, Lettország és Szlovákia mellett hazánkból toboroz kizárólag szakápolói végzettséggel rendelkező szakdolgozókat, akiket Svédországba és Norvégiába közvetítenek kórházakba, idősotthonokba és otthonápolási szolgálatokba.

Szakképzett és diplomás, valamint OKJ-s felnőtt szakápolókat tudnak foglalkoztatni, akik rendelkeznek itthon érvényes működési engedéllyel, és igazolni tudják, hogy az elmúlt öt évben legalább három évet ápolói munkakörben dolgoztak. Nem zárják ki a frissdiplomásokat sem, nekik legalább egy év releváns szakmai tapasztalatot kell felmutatniuk. Mint a toborzási menedzser mondta, kiválasztáskor kiemelten fontos a személyiség, talpraesettség, a pozitív hozzáállás. Egyébként a cég felhívására jelentkezők több mint fele szociális ápolói és gondozói végzettséggel rendelkezik, ami nem megfelelő.

 

Dolgozz kint, élj itthon?

Az eddigi tapasztalatok szerint minden korosztályból jelentkeznek ápolók a skandináv munkára. A jelenlegi állományban – a 400 személyből 30 magyar – a legjellemzőbbek a 42-44 év közöttiek, akik között egyedülállók, gyermektelenek, elváltak és gyermeküket egyedül, vagy családban nevelők is vannak. Meg ugyan nem akadályozzák, de nem is támogatják, hogy az ápolók magukkal vigyék családjukat. Mint Györök Zsófia fogalmazott: céljuk az, hogy az ápolók külföldön dolgozzanak, de itthon éljenek. Ennek értelmében a dolgozók nem az egészségügyi szolgáltatókkal, hanem a közvetítő céggel szerződnek, a hazai munkajogi szabályoknak megfelelően, Magyarországon vannak bejelentve, a járulékokat is itthon fizetik utánuk. Egy esetleges szakmai hibából eredő költségeket, ha bebizonyosodik, hogy azt a szakdolgozó mulasztása okozta, a munkáltató vállalja – ám erre a cég fennállása óta nem volt példa.

A legtöbb ápoló egyébként a Budapest-Miskolc-Debrecen-Pécs vonal mentén jelentkezik a svéd és norvég munkára. Többségük tudja, hogy más a skandináv világ, az időjárás és az életkörülmények, azonban ezekben az országokban a szakmai munka is mást jelent mint itthon, hiszen az ápoló szinte egyenrangú az orvossal. A cég norvég tulajdonosa szerint egyébként Magyarország számára is előnyös, ha néhány évet kint dolgoznak az ápolók, mert szakmailag képzettebb, kompetensebb szakemberként térnek haza. (Az persze kérdés, hogy a kint szerzett tapasztalatokat hogyan tudják alkalmazni a hazai gyakorlatban.)

Azt már hazai felmérések is alátámasztották, hogy a szakdolgozók nem minden esetben az alacsony fizetések, hanem sokszor a nem megfelelő munkakörülmények miatt mennek el itthonról, bár a szakmai szervezetek szerint az ápolók elvándorlásában 2013-14-ben tapasztalható megtorpanás éppen az azt megelőző ével tendenciózus béremeléseinek volt köszönhető, így az ápolók tavaly még kivártak. Látván, hogy az érdemi béremelések – a korábbi ígéretek ellenére – elmaradnak, immár egyre többen a külföldi munkavállalás mellett döntenek.

 

hirdetés

Könyveink