Szeptemberben több a beteg gyerek

A bölcsőde- és óvodakezdés időszaka kifejezetten igénybe veszi a gyerekek immunrendszerét: szeptember első heteiben jellemzően megduplázódik a beteg kisgyermekek száma az orvosi rendelőkben. Pedig megfelelő vitamin- és tápanyagbevitellel sokat tehetünk az ún. közösségi betegségek megelőzéséért, sőt, a kisgyermekkori táplálkozás minősége a felnőttkori egészségre is hatással van.

A vitaminpótlásra már a fogantatás pillanatától fontos figyelmet fordítani: a megfelelő magzati fejlődést, a kisgyermekkori növekedést, sőt, a felnőttkori egészségi állapotot is befolyásolja, hogy mit fogyaszt a kismama és a kisbaba, illetve milyen környezet veszi körül a gyermeket. A legfrissebb kutatások szerint a dohányzás, az elhízás, a stressz, valamint a táplálkozás kulcsszerepet játszik az egészségfejlődésében^2,3,4,5, így a szülők felelőssége egyre hangsúlyosabbá válik – különösen az első 1000 nap során.

A szülő életmódja a gyermek egészségét is befolyásolja

Az epigenetika egy új tudományág, amely azt vizsgálja, hogy milyen egészségtani hatása lehet a szülőt és a gyermeket körülvevő környezeti tényezőknek. A friss kutatási eredmények^2,3,4,5 azt mutatják, hogy amennyiben a szülő dohányzik, helytelenül táplálkozik, elhízott, vagy túlzott stressz éri, az egyértelműen hat az utód egészségfejlődésére is. Azon férfiak fiai, akik 11 évesen már dohányoztak, 9 éves korukra szignifikánsan magasabb testtömegindexszel rendelkeztek, mint a vizsgálatban részt vevő többi fiúgyermek.⁶ A várandósság alatti megfelelő táplálkozás pedig olyan felnőttkori betegségek kialakulását előzheti meg a babánál, mint a diabétesz, az elhízás vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.

Ennek ellenére egy közelmúltban publikált hazai iparági kutatás szerint mindössze tízből négy kismama változtat az étrendjén, és a megnövekedett vitamin- és ásványianyag-igény pótlására is csak kevesen ügyelnek.¹ Pedig a magzat megfelelő fejlődéséhez az átlagosnál több vasra, kalciumra, folsavra, magnéziumra és B-vitaminokra van szükség, a D-vitamin és a vasbevitel pedig nemcsak a várandósság idején, hanem a baba születése után is nélkülözhetetlen.

A bölcsődés és óvodás időszak tudatos felkészülést igényel

A kisgyermek fejlődésben lévő immunrendszerének nagy megterhelést jelent a közösségbe kerülés időszaka. A szervezet számos idegen vírussal és baktériummal találkozik, amelyek könnyedén okozhatnak megbetegedést Ennek köszönhetően a gyermekorvosi rendelőkben szeptemberben megduplázódik a betegek száma. „Bár a bölcsőde- és óvodakezdésre jellemző heveny betegségek általában gyors lefolyásúak, mégis mind a gyermekre, mind a szülőre nagy terhet rónak, hiszen megnehezítik a beilleszkedés folyamatát. Ráadásul a betegségek az újbóli fertőzések miatt rövid időn belül megismétlődhetnek. Fontos, hogy a szülő tudatosan készüljön erre az időszakra, és az életkornak megfelelő vitaminszükséglet fedezésével, a helyes kézmosásra való neveléssel, valamint a kiegyensúlyozott, vitamindús étrend biztosításával felkészítse a gyermek szervezetét a közösségbe lépésre” – hívta fel a figyelmet dr. Velkey György, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke.

„Az érintett gyerekek leggyakrabban náthával, hörghuruttal, valamint hányással, hasmenéssel járó megbetegedésekkel küzdenek. Fontos, hogy mindig várjuk ki a teljes gyógyulást, mielőtt visszaengedjük őket a bölcsődei közösségbe – ha nem vagyunk biztosak abban, hogy ez mikor következik be, bátran kérjük a gyermekorvos segítségét!” – tette hozzá a szakértő.

Minden negyedik magyar kisgyerek túl kevés vasat kap

Bár a közösségi megbetegedések többsége megfelelő kezelés esetén szövődmény nélkül gyógyul, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a megelőzésre. Hazánkban a két leggyakoribb kisgyermekeket érintő hiánybetegség a vas- és a D-vitaminhiány⁷ – pedig mindkét tápanyag kulcsszerepet játszik az immunrendszer működésében.

A legfrissebb hazai adatok alapján minden negyedik 1-3 éves kisgyermek túl kevés vasat visz a szervezetébe, a D-vitaminhiány gyakorisága pedig ennél is magasabb: tíz bölcsődés korú gyermek közül hétnél túl alacsony a D-vitaminbevitel szintje.¹ Mindez főként annak köszönhető, hogy az első születésnap után az anyák csaknem fele abbahagyja a D-vitamin készítmények napi adását, a vaspótlásra pedig szinte egyáltalán nem ügyelnek.¹ „A fejlődő szervezet számára szükséges vitaminok és ásványi anyagok egy részét változatos és vitamindús étrenddel is pótolhatjuk, de fontos, hogy az élet első 1000 napjában a külső pótlásra is figyeljünk” – fejtette ki Velkey György. A vitaminbevitelben a különböző vitaminkészítmények vagy a junior gyerekitalok is a szülők segítségére lehetnek.

„Az immunerősítést és a vitaminpótlást soha nem késő elkezdeni, így akkor is érdemes rendszeressé tenni, ha már közösségbe jár a gyermek. Segít lerövidíteni és enyhíteni az esetleges betegségek lefolyását, illetve megelőzi a későbbi fertőzéseket” – foglalta össze Velkey György.

Források:

¹ 0-3 éves csecsemők, kisdedek és szoptató anyák táplálkozási felmérése, MDOSZ - TNS Hoffmann - Nutricomp, 2015

² Gluckman et al.: Developmental origins of health and disease: reducing the burden of health and disease: reducing the burden of chronic disease in the next generation. Genome Med. 2010 Feb 24;2(2):14.

³ Godfrey et al.: Developmental origins of metabolic disease: life course and intergenerational perspectives. Trends in Endocrinology and Metabolism, 2010, 21:199-205

⁴ Hanley et al. A review of metabolic programming, imprinting and epigenetics. Br J Nutr. 2010 Jul; 104 Suppl 1:S1-25.

⁵ Lillycrop KA. Effect on maternal diet on the epigenome: implications for human metabolic disease. Proc Nutr Soc. 2011, 70:64-72.

⁶http://www.somosbacteriasyvirus.com/destiny.pdf

⁷ National Institute for Mother and Children Care (IOMC), 2010 for Iron, 2014 for Vitamin D; http://iomc.ro/uploads/documents/Nutritie-sub-2-ani-raport-final-studiu.pdf

⁸  Egészségügyi Közlöny, LXI. évfolyam, 18. szám