Egészségpolitika
Szeptember 21: az Alzheimer-kór Világnapja
2009. szeptember 21. 10:03
.jpg)
Szeptember 21. az Alzheimer-kór világnapja, amelynek megrendezését 1994-ben kezdeményezte – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával – a Nemzetközi Alzheimer Társaság. Magyarország 2002-ben csatlakozott a világnapi rendezvényekhez.
Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer betegsége, amelynek következményeként először a személyiség, majd a test is elpusztul. Az agyban olyan kóros fehérje-lerakódások keletkeznek, amelyek – a feltételezések szerint – felfalják az agysejteket, egy másik elmélet szerint ezt egy ingerületátvivő anyag (acetilkolin) hiánya okozza. (Magyar kutatók a két elméletet sikerrel kapcsolták össze kísérleteikben.) A betegség kiváltó oka ma még ismeretlen, újabb kutatások szerint nagyrészt örökletes, genetikai tényezőkre vezethető vissza. Eddigi ismereteink szerint a betegség csak fékezhető, de nem gyógyítható, a folyamat vissza nem fordítható.
A kór tünete a kezdeti szakaszban bizonyos tevékenységek zavara, például a telefon vagy a közlekedési eszközök használatára való képtelenség, a gyógyszerszedés összevisszasága, az ötletszerű, indokolatlan bevásárlások – ezek a riasztó jelzések figyelmeztethetik a családtagokat. A mindennapi tennivalók elfelejtése idővel a teljes magatehetetlenségig fokozódhat, a beteg végül már a legközelebbi hozzátartozókat, sőt saját tükörképét sem ismeri fel.
A kórt a bajor Alois Alzheimer orvosról nevezték el, aki elsőként írta le a múlt század elején. Ma már a hangsúly a betegség korai diagnosztizálásán van, mert a korai kezeléssel jobban lehet lassítani a kóros folyamatot.
A betegségnek a biztató kísérletek ellenére még nincs gyógyszere, holott a 65 évesek közül minden huszonötödik, a 80 évesek közül minden ötödik, a 90 évesek közül majd minden második embert támadja meg. Világszerte évente 4,6 millió új beteget regisztrálnak, azaz 7 másodpercenként azonosítanak egy-egy új esetet.
A gyógyszergyárak között világszerte verseny folyik olyan szer előállítására, amely lassíthatja az Alzheimer-kór rombolását. Becslések szerint a Földön mintegy 26 millióan szenvednek e kórban. Idősebb korában Alzheimer-kórban szenvedett többek közt Winston Churchill, Ronald Reagan, Frank Sinatra, Charles Bronson és Puskás Ferenc is.
Szakemberek szerint egyfajta globális Alzheimer-járványra számíthatunk, miután a világ lakossága egyre idősebb lesz. Drámai módon megnőhet az elbutuló idős emberek száma. Az előrejelzések szerint a betegek száma 20 évente megduplázódik, 2030-ra eléri a 65,7 milliót, 2050-re 115 millió fölé emelkedhet az Alzheimer-kórban és más demenciában szenvedők száma, ami azt jelenti, hogy a világon minden 85. ember áldozatává válik a betegségnek.
Európában 7,3 millióra, ebből Magyarországon 160 ezerre tehető az Alzheimer-betegek száma, de a betegségben érintett családtagoké – vagyis szülőké, nagyszülőké, testvéreké, unokáké és közvetlen hozzátartozóké –, akiknek életét gyökeresen változtatja meg a betegség, ennek a többszöröse. Az Alzheimer-kór nemcsak a beteg és családja, szűkebb környezete problémája, hanem össztársadalmi probléma gazdaságilag és szociálisan egyaránt.
Tavaly globális Alzheimer Chartát indított útjára a Nemzetközi Alzheimer Társaság, felszólítva a kormányokat arra, hogy kiemelt közegészségügyi és szociális ellátásbeli prioritást biztosítsanak ennek a szörnyű betegségnek és más eredetű demenciáknak.
A kór tünete a kezdeti szakaszban bizonyos tevékenységek zavara, például a telefon vagy a közlekedési eszközök használatára való képtelenség, a gyógyszerszedés összevisszasága, az ötletszerű, indokolatlan bevásárlások – ezek a riasztó jelzések figyelmeztethetik a családtagokat. A mindennapi tennivalók elfelejtése idővel a teljes magatehetetlenségig fokozódhat, a beteg végül már a legközelebbi hozzátartozókat, sőt saját tükörképét sem ismeri fel.
A kórt a bajor Alois Alzheimer orvosról nevezték el, aki elsőként írta le a múlt század elején. Ma már a hangsúly a betegség korai diagnosztizálásán van, mert a korai kezeléssel jobban lehet lassítani a kóros folyamatot.
A betegségnek a biztató kísérletek ellenére még nincs gyógyszere, holott a 65 évesek közül minden huszonötödik, a 80 évesek közül minden ötödik, a 90 évesek közül majd minden második embert támadja meg. Világszerte évente 4,6 millió új beteget regisztrálnak, azaz 7 másodpercenként azonosítanak egy-egy új esetet.
A gyógyszergyárak között világszerte verseny folyik olyan szer előállítására, amely lassíthatja az Alzheimer-kór rombolását. Becslések szerint a Földön mintegy 26 millióan szenvednek e kórban. Idősebb korában Alzheimer-kórban szenvedett többek közt Winston Churchill, Ronald Reagan, Frank Sinatra, Charles Bronson és Puskás Ferenc is.
Szakemberek szerint egyfajta globális Alzheimer-járványra számíthatunk, miután a világ lakossága egyre idősebb lesz. Drámai módon megnőhet az elbutuló idős emberek száma. Az előrejelzések szerint a betegek száma 20 évente megduplázódik, 2030-ra eléri a 65,7 milliót, 2050-re 115 millió fölé emelkedhet az Alzheimer-kórban és más demenciában szenvedők száma, ami azt jelenti, hogy a világon minden 85. ember áldozatává válik a betegségnek.
Európában 7,3 millióra, ebből Magyarországon 160 ezerre tehető az Alzheimer-betegek száma, de a betegségben érintett családtagoké – vagyis szülőké, nagyszülőké, testvéreké, unokáké és közvetlen hozzátartozóké –, akiknek életét gyökeresen változtatja meg a betegség, ennek a többszöröse. Az Alzheimer-kór nemcsak a beteg és családja, szűkebb környezete problémája, hanem össztársadalmi probléma gazdaságilag és szociálisan egyaránt.
Tavaly globális Alzheimer Chartát indított útjára a Nemzetközi Alzheimer Társaság, felszólítva a kormányokat arra, hogy kiemelt közegészségügyi és szociális ellátásbeli prioritást biztosítsanak ennek a szörnyű betegségnek és más eredetű demenciáknak.
Forrás: MTI; Világgazdaság Online
