Személyes emlék fűz a klinika minden téglájához

A sebész olyan, mint a zongorista

Több mint három évtizedre volt szükség a szervátültetés hazai meghonosításához. Ám hogy végül mégis sikerült, sőt később az önálló transzplantációs klinika is létrejött, abban meghatározó szerepe volt Perner Ferenc professzornak. A Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának egykori vezetője még ma, túl a hatvanötödik évén is operál. Vele beszélgettünk.

 Jóllehet az ön neve egybeforrt a szervátültetéssel, azért ön is általános sebészként kezdte pályafutását.

 Már gimnazista koromban vagy talán korábban eldöntöttem, sebész leszek. Másodévesként kezdtem az Uzsoki kórházban, Köves István főorvos osztályán. Szakmai felügyelettel szinte minden munkát elvégezhettem. Harmadévesen, 1958. április 18-án volt az első műtétem, vakbelet operáltam. A diploma megszerzése után a sebészeti klinikán Henri Endre professzor mellé kerülhettem. Utána Rubányi professzor vette át a klinika vezetését, tőle is sokat tanultam. A többi fiatal sebésszel együtt ügyeltem, asszisztáltam. Persze akkor nem éreztük, milyen óriási haszna van ennek a szakmai tapasztalatszerzésnek. A hatvanas évek elején úgy döntöttem, elszerződöm egy időre Algériába. Az ott eltöltött három év alatt majdnem háromezer különféle műtétet végeztem. Óriási rutinra tettem szert, és megismerkedtem a hazaitól eltérő technikákkal, technológiákkal.