Szélmalomharc az átverések elleni küzdelem?
A hiszékenység vámszedői ma már nem edénykészletben, hanem egészségben utaznak, derül ki a PharmaOnline írásából.
Gyógyászati segédeszközt illetve orvostechnikai eszközt évente négy millió vényen rendelnek az orvosok betegeiknek, amelyeket országszerte 1800 üzletben és patikában válthatnak be, az árak támogatására fordított összeg pedig ma már eléri a 70 milliárd forintot – sorolta az impozáns adatokat a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ) elnöke a szervezet konferenciáján, amelyről a PharmaOnline számol be. Ám a termék mellett – hangsúlyozta Margitai Barnabás – a megfelelő felhasználást segítő információ (tájékoztatás, betanítás, próba ) átadása is fontos, erre szolgálna a gyógyszertárak szolgáltatási díjára hajazó, hasonló elnevezésű díj, amely kalkulációjuk szerint 1,1 milliárddal finanszírozható lenne.
Lábasok helyett egészség?
Míg 2015 előtt a hírhedtté vált árubemutatók miatt havonta közel félszáz panasz érkezett a fogyasztóvédelemhez, a szigorú törvényi szabályozás eredményeként mára háromra olvadt e felszólalások száma. Az orvostechnikai eszközöket, gyógyászati segédeszközöket gyártók és forgalmazók tanácskozásán ezalkalommal a fogyasztóvédelmet tűzték napirendre, ahol az is kiderült, hogy bár a hivatalok igyekeznek körültekintően védeni a vásárlók érdekeit és jogait, ez nem egyszer szélmalomharcnak bizonyul. A fenti példánál maradva, a hazai fogyasztóvédelem csúcsszervét, az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM) képviselő osztályvezető, Török Zoltán azt sem rejtette véka alá, hogy milyen irányba „léptek tovább” az árubemutatók egykori szervezői. Ma már ugyanis nem edénykészletben, hanem egészségben utaznak, ügyesen kihasználva azt a piaci rést, amelyet a várólisták eredményeznek.
Ingyenes szűrővizsgálatot és állapotfelmérést ajánlanak, s ennek örve alatt sóznak, nemegyszer több százezer forintért „egészségvédő” termékeket a naiv és gyanútlan jelentkezőkre. S mivel az utóbbiak ezeket a helyszínen, „üzletben” veszik át, így a terméktől való elállási jog sem illeti meg őket. A helyszíni ellenőrzések során az is kiderült, hogy aki a jelentkezők vérnyomását mérte, szakmáját tekintve hegesztő, de olyan esettel is találkoztak, amikor még vérvételre is vetemedtek.
Nem akarnak elfogyni a csodát ígérő termékek sem, vizsgáltak például olyan fogyasztószert, amely olcsó kakaót tartalmazott. Ezeket a készítményeket általában az interneten árulják, a kapcsolat sokszor egy üres ablak, vagy egy idő után elérhetetlen mobilszám, a honlapot pedig valahol Grönlandon, vagy – mint valóban megtörtént – az Egyesült Államokban, a Utah állambeli sivatagban regisztrálták.
Az ITM, a NAV, a NÉBIH és az OGYÉI közös akciója során tavaly rajtaütöttek például olyan raktáron, ahol 60 ezer darab étrendkiegészítőt foglaltak le, 668 millió forint értékben, de a veszteség senkinek sem fájt, máig nem jelentkezett érte senki. A világhálón zajló ügyletekkel kapcsolatban azért nem zúdul panaszok áradata a fogyasztóvédőkre, mert ezeket a termékeket 10-20 ezer forintért árulják, s az ily módon elveszett pénz, a nagyságrend miatt, talán kevésbé fáj a vevőknek, s inkább veszni hagyják az összeget. E honlapok ráadásul egyik pillanatról a másikra felszívódnak, ugyanis kattintás számra veszik meg a hirdetési felületet, s ha ezt elérik, azonnal eltűnnek. Akit egyébként érdekel, hogy vajon egy kóklerek, vagy valódi szakemberek által működtetett honlapon jár, megnézheti a http://www.jogsertowebaruhazak.kormany.hu honlapon, ahol jelenleg közel 600 webes felületet tartanak nyilván.
Új szabályok, régi gondok
Kitüntetett napnak ígérkezik 2020. május 26-a, ugyanis ekkor lép hatályba az orvostechnikai eszközökre vonatkozó, még 2017 májusában elfogadott új rendelet, amely a még jelenleg érvényes irányelvet váltja fel. Két évvel később, 2022-től az in vitro orvostechnikai eszközökre vonatkozó új rendeletet kell majd alkalmazni. A továbbiakban két fontos dátumot emelt ki előadásában az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) orvostechnikai főosztályának osztályvezetője, Solymár Eszter. 2024. május 26-áig érvényben maradnak az irányelv szerint kiadott tanúsítványok, 2025. május 26-ától viszont már egyetlen olyan termék sem kerülhet fel a polcokra, amelyeket az irányelv alapján forgalmaznak.
Némiképp változik az orvostechnikai eszközök meghatározása is, amelyek közé felvették a fogamzást támogató készítményeket, valamint a különböző eszközök tisztítására, sterilizálására szolgáló termékeket. Ugyanakkor vannak olyan eszközök, amelyek ugyan nem tartoznak majd az orvostechnikai definíció hatálya alá, ám ennek szabályai mégis vonatkoznak rá, ilyenek például az esztétikai kontaktlencsék és a mellimplantátumok, ezeknek ugyanis lehetnek egészségügyi kockázatai, de nincs orvosi céljuk. Ráadásul nemcsak a forgalmazókra, hanem azokra az egészségügyi szolgáltatókra is alkalmazni kell majd a rendeletet, akik felhasználják ezeket.
Nem a felírt terméket adják ki, s nem a megfelelő mennyiségben, de az is előfordul, hogy a beteg egyáltalán nem kapja meg a felírt eszközt vagy terméket, vagy épp felújított egyedi eszközt próbálnak újként eladni, sorolta a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ellenőrzései során feltárt hiányosságokat Kerkovitsné dr. Csilek Mónika, az Emberi Erőforrások Minisztériuma osztályvezetője. A feltárt problémák kezelésére kevés eszköz áll az egészségpénztár rendelkezésére, a legsúlyosabb visszaélések esetében – saját hatáskörben – büntetésként legfeljebb szerződést bonthat.
