Szegedi eredmények a világ élvonalában

A világon emberek százmillióit érintő szárazszem-betegség jóval komplexebb probléma annál, semhogy csak a manapság oly gyakori számítógép- vagy okostelefon-használat által okozott tünetnek tekintsük és műkönnyel kezeljük – állítja a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Szemészeti Klinikájának igazgatója, aki a tüneti kezelés helyett az alapproblémát igyekszik orvosolni. Tóth-Molnár Edit a világon elsőként dolgozott ki a könnymirigy-vezetékrendszer vizsgálatára alkalmas módszereket, ezek segítségével pedig számos, a mirigyműködés megértéséhez közelebb vivő folyamatot sikerült leírnia. A köztudatban sok a félreértés ezzel a veszélyes, a szemfelszínt érintő betegséggel kapcsolatban, az észlelhető tünetek súlyossága és a szem valós egészségi állapota ugyanis sokszor nincs összhangban. Megfelelő terápia hiányában azonban a folyamat észrevétlenül romlik tovább. A legsúlyosabb esetben krónikus szaruhártyahám-hiány, fekély, hegesedés jelenhet meg a szemfelszínen: ekkor már a szárazszem-betegség visszafordíthatatlan látásromlással, de akár a látás teljes elvesztésével is járhat.

Az SZTE klinikai központjában világszínvonalú hibrid műtőt – azaz kombinált képalkotó és operációs helyiséget – alakítanak ki. A világon mindössze 1200 hibrid műtő működik, ezek idegsebészeti, illetve kardiovaszkuláris eljárásoknak adnak otthont. A hibrid műtőben a beteg mozgatása és szállítása nélkül, egyazon időben és berendezésen bármilyen sebészeti és/vagy katéteres eljárás elvégezhető. Ezáltal a komplikációk könnyebben elháríthatók, és a betegellátás hatékonyabbá válik. – Egy hibrid műtő működtetéséhez tökéletesen összehangolt csapatra van szükség. A legmodernebb eszközökkel felszerelt műtő előnye az, hogy lehetővé teszi olyan komplex beavatkozás elvégzését egy adott időpontban és helyszínen, amit enélkül csak több fázisban, több helyen lehetne elvégezni – fogalmazott Rovó László, az SZTE rektora.

A szegedi műtőkomplexumba Magyarország első robotkarral működő berendezése kerül. A robotkar többek között képes a diagnosztikai képalkotó módszerek – ultrahang, CT-, MR-felvételek – egyidejű felhasználásával milliméterre pontosan navigálni az ellátást végző orvost a beavatkozás során. A rendszer emellett képes az agy egyes területeinek vérellátását is meghatározni, ami nagy segítséget jelent a stroke-ban szenvedő betegek sürgős ellátásában.

Barzó Pál, a Szent-Györgyi Klinikai Központ Idegsebészeti Klinika vezetője úgy fogalmazott, az új műtőben bonyolult, csak több lépcsőben vagy csak nagy kockázattal ellátható megbetegedéseket gyógyíthatnak meg. Ilyennek számítanak a kiterjedt és a fő verőereket beszűkítő és károsító bázistumorok, a nagy kiterjedésű vagy az életet közvetlenül veszélyeztető értágulatok, valamint a vérzékeny daganatok. Ezeket a beavatkozásokat azoknál javasolt alkalmazni, akiket az önmagában alkalmazott nyílt idegsebészi vagy endovaszkuláris-katéteres technikával nem tudnának meggyógyítani, mert például túl idősek vagy több szempontból is rizikócsoportba tartoznak.

További részletek a Magyar Nemzetben.