Szaruhártya-átültetés: erőltetett jogszabályi változtatás?
A Cornea Bank Budapest az évek óta fennálló, nem megfelelő jogi szabályozás és a finanszírozási problémák miatt szűnt meg, írja az Mfor.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) legfrissebb adatai szerint szaruhártya-beültetésre jelenleg országosan 369 beteg várakozik, és a műtétre az elmúlt fél évben átlagosan 485 napot, azaz közel másfél évet kell várni.
Cornea, azaz szaruhártyabank világszerte sok helyen működik, csak Európában 70-80 van belőle, hiszen a 40-50 éves korban jelentkező öröklött szembetegségek gyógyítására még napjainkban is a szaruhártya-átültetés a legcélravezetőbb. Bár hazánkban az 1950-es évektől végzik ezt a fajta műtétet, Magyország első transzplantációs célú szaruhártya-szövetbankja 1993 júliusában kezdte meg működését, Cornea Bank Budapest néven. 30 éves fennállása alatt 11 ezer szaruhártya-beültetéshez biztosított bevizsgált donoranyagot. Azonban három évtized után ellehetetlenült a bank működése, és honlapjukon csak szűkszavúan utalnak az év eleji megszűnésük okaira. Ugyanakkor az Egészségügyi Közlöny 18. számában még mindig úgy hivatkoznak rájuk, mint Magyarország három cornea-bankjának az egyikére.
Az, hogy a laboratórium három évtized után megszűnt, az évek óta fennálló, nem megfelelő jogi szabályozásnak és a finanszírozási problémáknak tudható be. Érdekes, hogy a nevünk mégis ott szerepel egy friss szakmai ajánlásban, ugyanis a beültető intézmények tudják és ismerik az idén már nem működő bankunk helyzetét– mondja Belső Zsolt egykori laboratóriumvezető az Mfor ellentmondást firtató kérdésére.
Magyarországon két rendelet szabályozta közvetlenebbül a cornea-bankok működését az egészségügyről szóló törvényen kívül. Az egyik a szakmai minimumfeltételekről szóló miniszteri rendelet, amely személyi feltételként korábban a bankokban orvost vagy biológust, illetve asszisztenseket írt elő. A másik a szerv- és szövetátültetésre, valamint -tárolásra vonatkozó miniszteri rendelet, ami megszabta, hogy szövetek gyűjtését csak az előző rendelet személyi feltételeinek megfelelő szakorvosi szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkező személy végezheti. A szaruhártyabankokra emiatt korábban ez nem vonatkozott, de aztán a minimumfeltételeket átírva azt rögzítették, hogy szemész szakorvost kell alkalmaznia a laboroknak.
Itt kezdődött az a kálvária, amely egyik okként végül a bank megszűnését okozta. Ettől kezdve azt a munkafolyamatot, amihez valójában nincs szükség szakorvosi tudásra, s ennek megfelelően a világ cornea bankjainak nagy részében nem is szemész csinálja, Magyarországon csak szemész szakorvos végezheti.
Magyarországon a szemészeti klinikákon, illetve több kórház szemészeti osztályán végeznek szaruhártya-átültetéseket, ahol kétféle módon jutnak hozzá a donor corneához. Az egyik az intézményhez köthető (ilyenek a szemklinikák), ahol kizárólag a saját igényeiket látják el, ha tudják. A másik lehetőség az intézményfüggetlen szaruhártyabankkal való együttműködés – mint amilyen a budapesti bank is volt –, ami több kórházból szerzi be, és több beültető intézménynek továbbítja a szöveteket.
Többen már a 90-es években sem nézték jó szemmel a Cornea Bank Budapest laboratóriumot, hiszen minden intézményt érdek nélkül elláttunk, ezért mindig volt egyfajta feszültség. Az évek alatt sok érdekellentétet lehetett tapasztalni, amelyek hozzájárulhattak ahhoz, hogy végetért egy harminc évig sikeresen működő dolog – mondja a biológus.
