Számvevőszéki kritika

Diplomatikusan fogalmazva is csupán „mérsékelt eredményt” jósol a népegészségügyi szűrővizsgálatoknak az Állami Számvevőszék. A témában készült jelentés szerint az egyik legfontosabb mutatót, a részvételi arányt tekintve sem az emlő-, sem a méhnyak-, sem pedig a vastagbélrákszűrés nem hatékony, ezért egyik program sem fogja teljesíteni az „Egészség Évtizede” program által kitűzött célt.

Téves képet mutatnak a szűrőprogramok hatékonyságáról a népegészségügyi program előrehaladásáról szóló országgyűlési beszámolók – állapította meg az Állami Számvevőszék. Az egyes onkológiai szűrési programokra fordított pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzéséről májusban közzétett jelentés leszögezi: az országgyűlési (OGY) beszámolók nem a szűrési tevékenység eredményességének hiteles nemzetközi mutatóira épülnek, és szubjektív, évenként nem összehasonlítható, megbízhatatlan adatokat tartalmaznak. A számvevők ezzel az Egészség Évtizede Népegészségügyi Program hasonló kritikáját fogalmazzák meg, mint tették azt többen Sokra megy-e sok kicsi című cikkünkben (Medical Tribune, 2008. május 8.).

Nem mérhető az eredményesség

A szűrési tevékenység eredményességének nemzetközileg alkalmazott főbb indikátorai a részvételi arány, a szűrést követő diagnosztika, majd az ellátás gyorsasága. Az új betegek száma (és ennek 100 ezer főre számított aránya, az incidencia) a daganatos betegségeknek szintén gyakran alkalmazott mutatója. Csakhogy a szűrőprogramok sikerességének megítéléséhez rendelkezésre álló országos adatbázisok (OEP, ÁNTSZ, Rákregiszter, KSH) elkülönítetten működnek, adataik nem kapcsolódnak össze. Márpedig a szűrések hatékonyságát csak akkor lehetne igazolni, ha a szűrésre vonatkozó mutatók – a megbetegedések, az egészségügyi ellátások és ezek finanszírozási adatai – egy helyen futnának össze, s így egybevethetők lennének. Jelenleg hiányzik az ellenőrzött, integrált információs rendszer, megoldatlan a szűrés minőségének monitorozása és az adatok validitása sem biztosított.
  Az emlő-, méhnyak- és vastagbél- szűrővizsgálatok hatásossága főként azon mérhető le – amenynyiben a részvételi arány megfelelően magas –, hogy 5–7 évvel bevezetésük után milyen mértékben csökken a halálozás. Bár a vizsgált időszakban, 2001 és 2006 között mindhárom szűréssel megcélzott daganattípus esetén valamivel kevesebb haláleset fordult elő, ebből még nem lehet a vizsgálatok eredményességére következtetni – hangsúlyozza a jelentés, a kedvezőbb mutatónak ugyanis a szűrésen kívül egyéb magyarázata is lehet.   A szervezett emlőszűrési program 2002 januárjában indult el. Az OGY-határozat a halálozás 30 százalékos csökkenését, valamint a céllakosság 70 százalékos átszűrtségét irányozta elő. Az első évben – az OEP adatai alapján – a résztvevők száma a háromszorosára növekedett, ezt követően azonban a program csupán az érintettek mintegy 40 százalékát érte el. A számvevők szerint a jelenlegi szervezési és részvételi hajlandóság mellett a kitűzött cél elérése valószínűtlen.
  A méhnyak megbetegedési és halálozási adatainak kis mértékű csökkenése és az alacsony részvételi arány (2004 és 2006 között a tervezett 70 százalékhoz képest 5 százalék körüli) nem igazolja a 2003-ban elindított szűrési program hatásosságát. (A magánrendelések során végzett szűrésekről az ÁSZ sem talált információkat.)
  Az Országgyűlés és a kormány vastag-, illetve végbéldaganat-szűrés kiterjesztésére vonatkozó tervei nem teljesültek – a szűrővizsgálatok fokozatos bevezetése helyett csupán kísérleti és modellprogramokat bonyolítottak le, melyeken 2003-tól 2006-ig a 2,4 milliós célpopuláció körülbelül 2 százaléka (összesen 95 ezer fő) vett részt.

A pénz nem hasznosult

Az Állami Számvevőszék úgy véli, a szűrésekre fordított költségvetési források azért nem hasznosultak megfelelően, mert a szaktárca nem tette meg a szükséges intézkedéseket a Népegeszségügyi Programban kitűzött célok elérése érdekében. Nem dolgozták ki a szűrővizsgálatok stratégiai és éves terveit, összemosódtak a döntési és végrehajtási szintek, a vizsgálatok meghatározásakor nem hirdették ki és nem ellenőrizték a szűrési protokollokat, illetőleg azok valóra váltását.
  Sem a célok megfogalmazása előtt, sem azt követően nem készültek megvalósíthatósági számítások, ütemtervek az (évekre lebontott) tevékenységekre, a rendelkezésre álló és szükséges erőforrásokra, illetve költségekre vonatkozóan.
  Mindezek alapján a számvevők azt javasolták a kormánynak, számoltassa be az Egészségügyi Minisztériumot az onkológiai szűrőprogramok Országgyűlés által meghatározott céljainak teljesítéséről, valamint gondoskodjon a szűrési programok mérhetőségéről, átláthatóságáról és a betegutak követhetőségéről.