Szakszervezet: elfogadhatatlan a létszámzárlat

A Független Egészségügyi Szakszervezet mind a betegek mind a munkavállalók szempontjából elfogadhatatlannak tartja azt a fekvőbetegellátó intézmények felé a napokban megfogalmazott fenntartói intézkedést, mi szerint minden foglalkoztatási jogviszonyra létszámfelvételi zárlatot rendeltek el november 5-ével visszamenőleges hatállyal – írja a Népszava mai hírére reflektáló közleményében a szakszervezet.

Az eljárás igen emlékeztet a 70-es évek végén bevezetett létszámfelvételi stopra, majd azt követő létszámnövelési tilalomra, melyekről gyorsan kiderült hogy tarthatatlan intézkedések , több problémát okoztak, mint amennyit megoldhattak volna. Az intézmények egy része csak néhány nappal a hatályba lépés után kapta meg az intézkedésről szóló körlevelet melynek alapja a 4119/2019.számú titkos kormányhatározat. Ez az intézkedés lehetetlenné teszi a munkavállalók intézmények közti mozgását, ami sokszor szakmai, anyagi vagy személyi okból-pl családi okok vagy a munkáltató elfogadhatatlan bánásmódja miatt-  elkerülhetetlen. A betegek ellátását veszélyezteti  felvételre kerüljenek  a szükséges szakemberek, amennyiben kilépésre, szakmaelhagyásra kerül sor, vagy a ha valaki  nyugdíjba ment . Akkor amikor amúgy is közismert, hogy számos területen az ellátást akadályozza a munkaerőhiány, a szükséges diagnózisok felállítására néha hónapokig várni kell leginkább a szakemberek hiánya miatt, kinek áll érdekében ezt a helyzetet tovább rontani . Mivel egyes intézményekben , egyes szakterületeken már így is kritikus volt az ellátás , a minimális létszámok biztosítása,  akár osztályok bezárásához is vezethet egy-egy kulcspozícióban levő orvosszakápoló távozása. Az ilyen esetek pótlásának megoldására jelenleg nincs eljárás,  de ha lenne is egy hosszadalmas engedélyezési eljárás, az akár emberek halálához is vezethet ha nincs kivel pótolni a hiányt. A nyugdíjasok vissza foglakoztatásánál tapasztalható több hónapos procedúra mutatja, hogy milyen hatékony az ilyen központból vezényelt engedélyeztetési módszer.

Az intézkedés lehetővé teszi, hogy megbízás formájában biztosítsák a szükséges létszámot. Az egészségügyi tevékenység folytatásának ez a formája - ami az orvosok egy része számára ,valamint a bérnővérek alkalmazásának utat engedhet a betegellátás  a betegek számára nagyobb kockázatokkal jár. A szakdolgozói körben a vállalkozói formában történő foglalkoztatás kevésbé elterjedt, és kevésbé kívánatos módja a munkaerő biztosításának, kisebb a felelősség és nagyobb a betegeket érintő kockázat is az e formában végzett munkavállalás esetén. Igen gyakori  hogy a bérnővér nem jön a megbeszélt időben, a felelősségtudata a helyismerete kisebb. Ez az intézkedés a túlmunkában történő foglalkoztatás további növelését eredményezheti, ami a munkavállalók számára már így is jelentős túlterhelését még tovább növelheti ott ahol az elmentek helyére nem sikerül megbízással teljes munkaidőben alkalmazandó munkavállalót találni. Az egészségügyben törvény által megengedett a törvényes munkaidőt meghaladó évi akár 1600 óra többletmunka nemcsak az érintett munkavállalók, de a betegek egészségét is veszélyezteti.

De mi értelme lehet egy ilyen intézkedésnek. Jó-e ha az egészségügyi dolgozó aki bármilyen okból munkahelyet akar váltani nem mehet, mert különben csak sokkal előnytelenebb formában vállalhat munkát? A megbízásos foglalkoztatás esetén nincs felmondási idő, szabadság, végkielégítés, a foglalkoztatás biztonsága megszűnik, ezáltal a munkáltató pénzt takarít meg. Vállalkozói formában ez a megtakarítás még nagyobb lehet hiszen bérjárulékot sem kell fizetni az előzők mellett, így még a kvázi vállalkozó is kaphat több pénzt ,de olyan áron hogy mindezeket a terheket rá hárítják. De lemondási idő sincs így a megbízásos munkavállaló bármely pillanatban kisétálhat a munkából nincs a munkavállalókhoz kapcsolódó hasonló felelőssége mint a jogviszonyban állóknak. Ez igen megnöveli a betegek folyamatos ellátásának problémáit.

Bár a pontos okokat nem ismerjük, ami a döntéshozókat vezérelte, csak sejteni lehet hogy ez az anyagi megtakarítás- ami a kevesebb terhet jelentő foglakoztatás irányába tereli az alkalmazást  és a munkavállalók intézmények közti mozgásának korlátozását a bérfelhajtás megelőzése érdekében de ez a munkavállalók foglalkoztatási szabadságának korlátozása a közszférában tovább növelheti a külföldre vagy a szakmából való eláramlást, vagy akár a magánszektorba való munkaerőmozgást. A létszámstop  a munkavállalók még nagyobb túlterhelését is az egészségügyi fekvőbeteg ellátó intézményekben, hiszen különösen a szakdolgozók vagy a nem a betegágy mellett dolgozók pótlása megbízással nehezebb lehet. Nem látjuk be, miért lesz az jó bárkinek, ha főállású emberek helyett helyismerettel nem rendelkező beugrók végzik a gyógyítást, a műszerek karbantartását, vagy akár a bérszámfejtést, vagy a takarítást. Az intézkedés nem fog takarékossághoz vezetni, mert az alvállalkozók nem dolgoznak olcsóbban és előbb vagy utóbb az ő számláikat is ki kell fizetni. A megtakarítás azért is kétséges, mivel ha nem sikerül egy elmenő munkavállaló helyére embert találni akkor túlmunkával kell megoldani a feladatokat, ami sokkal drágább megoldás, és a munkavállaló  nem is kötelezhető túlmunka vállalására évi 416 órát meghaladóan csak önként vállalt túlmunka szerződés formájában. De mi lesz azokkal akik felmondási vagy lemondási idejüket  töltik, vagy nyugdíjasként vagy akár külföldről visszajönnének az ágazatban dolgozni. Mehetnek a magánszektorba, már ha ott van rájuk igény és forrás elhagyhatják a szakmát, vagy az önkormányzatok által fenntartott intézményekhez, ami legalább ott javíthatja a munkaerő ellátottságot, feltéve ha az önkormányzatok tudnak ehhez forrást biztosítani.

Mivel ez az intézkedés súlyosan sérti a munkavállalók érdekeit kérjük annak azonnali visszavonását.