Szabadon választott gyakorlatok

Változtatásra szorul a rezidensképzés

Az európai irányelvekre támaszkodó új szakképzési rendet azzal a céllal vezették be 2000-ben, hogy a szakorvosi bizonyítványok egyenértékűek és ezáltal automatikusan elfogadhatóak legyenek az Európai Unió országaiban kiadottakkal. Bár a rendszer minden résztvevője egyetért abban, hogy az átalakításra szükség volt, az eltelt három év alatt megmutatkoztak az új szakképzés gyenge pontjai is.

A létrejött szisztéma a központi irányítás helyett voltaképpen az egyetemekre bízza a képzést. Hangsúlyt fektet a minőségre, az államilag finanszírozott szakképesítést egységes törzsanyagra alapozva biztosítja.

Szakmai alapozás vagyidőhúzás?

Az első két évben mindenki ugyanazt tanulja. Ez egyesek szerint jó, hiszen menet közben még eldönthető, ki merre induljon. Mások viszont ezt olyan időhúzásnak tekintik, ami megakadályozza, hogy a szakorvosjelöltek mielőbb találkozhassanak a választott szakkal. Mint mondják, a törzsképzés során nem hallanak újat, az egyetemi anyagot ismételgetik. A szakképzési időt elaprózza a sok szélsőségesen lerövidített törzsképzési gyakorlat; egyesek szerint ez szélesíti a látókört, mások ellenben úgy látják, inkább felületessé tesz. A rezidensek közül sokan hasznosabbnak tartanák, ha a törzsképzés annak a szakmának az alapgyakorlatával indulna, amelyet az illető választott, és ott, ahová a majdani szerződése köti. A döntéshozóknak azonban fontolóra kell venniük, hogy ebben az esetben elvész az átjárhatóság, illetve veszélybe kerül az oktatás minősége, hiszen mindenki a munkahelyén belül mérettetne meg. Az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak (ETT) a témában készített összegzése azt indítványozza, hogy a gyakorlati komponensek ne legyenek rövidebbek két hónapnál. Sokan irreálisan hosszúnak érzékelik a hatéves szakképzési időt, és túlzásnak találják, hogy valaki harmincéves korában kezdje a pályáját. Európában azonban jócskán találni országokat, ahol már az alapképzés is hosszabb, és azt követően sem kezdődik meg rögtön a szakképzés, a jelöltek sorban állnak a helyekért. Maga a szakképzés is többnyire legalább olyan hosszú, mint nálunk.