Szabadon lebeg a forint Magyarországon

Európa érzi a globális gazdaságban jelentkező növekvő inflációt és a lassuló növekedést. Az eddig keresztülvitt gazdasági reformoknak köszönhetően azonban könnyebb átvészelnie ezt a viharos időszakot, amelyet leginkább az Egyesült Államok mutatóinak erős lassulása eredményez – közölte a biztos.
Az EU hét legnagyobb gazdaságának adatait összesítő tavaszi előrejelzés szerint Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország és Nagy Britannia az összes EU állam által megtermelt javak 80 százalékát adják. A Bizottság előrejelzései szerint – a világgazdasági mutatók tükrében – az EU27-ek nélkül 5,2 százalékkal nő a GDP a glóbuszon 2008-ban, míg az EU-t is beleszámítva csak 4,8 százalékkal. Az éves előrejelzés alapján 2,0 százalékos lesz a növekedés (az euró zónában 1,8 százalék), mely az előző őszi előrejelzéshez képest 0,4 százalékos csökkenést jelent.

Bruxinfo

Nem változott a jegybanki alapkamat

A kormány és a Magyar Nemzeti Bank közös döntése értelmében eltörölték a 2001-ben bevezetett 30 százalékos árfolyamingadozási sávot, amely a korábbi csúszó leértékelés rendszerét váltotta. Mostantól ezért semmi sem korlátozza a forint árfolyamának mozgását; addig erősödik vagy gyengül, ameddig a piac akarja. A jegybank csak a kamat változtatásával avatkozhat be a folyamatokba. A Monetáris Tanács a 2008. február 25-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat 7,5 százalékos szintjét, miután megtárgyalta a Magyar Nemzeti Bank 2008. februári „Jelentés az infláció alakulásáról - időközi felülvizsgálat" című kiadványát.
A jelentésben bemutatott előrejelzéssel összhangban a Monetáris Tanács úgy látja, hogy miközben a magyar gazdaságot továbbra is alacsony növekedés jellemzi, az infláció mérséklődése a korábban számítottnál lassabb lehet.
Bár a 2006 óta végrehajtott, a költségvetés konszolidációját célzó intézkedések inflációs hatásai kifutóban vannak, a dezinflációs folyamatot újabb, részben nemzetközi, részben hazai eredetű költségsokkok fékezik. Ezek közül kiemelendő az élelmiszerek és az olaj árának megugrása, valamint a hazai termelői energia árának és a szabályozott áraknak az inflációt jelentős mértékben meghaladó emelkedése. A Monetáris Tanács korábban is hangsúlyozta, hogy a költségsokkok közvetlen hatásait, azok átmeneti jellege miatt, nem kívánja ellensúlyozni. Az esetlegesen kialakuló áttételes, az inflációs várakozásokat tartósan megemelő hatások kialakulása esetén azonban nem kerülhető el a monetáris kondíciók szigorítása.

Az elmúlt időszakban megemelkedett termelési költségek a jövedelmező működés feltételeinek biztosítása érdekében határozott alkalmazkodásra kényszerítik a hazai vállalkozásokat, ami rövidtávon a gazdasági növekedésre is fékezően hat. Az alkalmazkodásnak egyelőre csak kisebb része valósult meg az árakon keresztül, és erre a Monetáris Tanács várakozása szerint alapvetően a munkaerőköltségek visszafogásával, és a termelékenység növekedésével kerül majd sor. Ezt támasztja alá a tavalyi év utolsó negyedévében a bérköltségek visszafogott emelkedése.
Ugyanakkor az elmúlt hónapokban a konjunkturális kilátások romlottak. A gazdasági növekedés meghatározó eleme, a nettó export a globális lassulás miatt 2009-ben várhatóan csökkenő mértékben járul hozzá a növekedéshez. A reálbérek visszafogott növekedése és a foglalkoztatás mérséklődése a lakossági fogyasztás bővülését korlátozza. A kedvezőtlenebb külső és belső konjunktúra, valamint a hitelfelárak emelkedése a beruházási kedvet fékezi. Mindezzel összhangban állnak az üzleti szféra és a lakossági várakozások felmérései, melyek szerint egyre lassabb fellendülésre számítanak a gazdaság szereplői. Ezek a tényezők keresleti oldalról hozzájárulhatnak az infláció csökkenéséhez.

A nemzetközi befektetői hangulat romlása kedvezőtlenül érintette a forinteszközöktől elvárt hozamokat az elmúlt hónapban. Amennyiben a befektetők által érzékelt forintkockázat emelkedése tartósnak bizonyul, az további inflációs nyomással járhat.
Az inflációs kilátások szempontjából a Monetáris Tanács kedvezőnek ítéli a magánszektorban megindult alkalmazkodást, az új költségsokkok azonban veszélyeztetik e folyamatok tartósságát. A dezinfláció elhúzódása a várakozások magas szinten való rögzülésének kockázatát hordozza. Amennyiben a közeljövőben megjelenő makrogazdasági adatok alapján nem lehet kellő bizonyossággal kizárni az áttételes inflációs hatások megjelenését, szükség lehet a monetáris kondíciók szigorítására.

Forrás: Magyar Nemzeti Bank