2024. november. 24., vasárnap - Emma.
hirdetés
hirdetés

Szabad a munkavállalás Franciaországban

Franciaország teljesen szabad munkavállalást biztosít a közösségi tagságot 2004-ben elnyerő tíz ország állampolgárainak, így a Magyarországról érkezőknek is július elsejétől. Nicolas Sarkozy francia elnök május 28-án jelentette be, hogy a tíz tagország állampolgárai előtt megnyitják a munkaerőpiacot Franciaország európai uniós elnöksége kezdetével együtt. Ezzel a 15 régi tagállam közül már csak négy, Ausztria, Belgium, Dánia és Németország tart fenn különféle szintű korlátozásokat az új tagországok munkavállalóival szemben. Az EU-hoz 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária munkavállalóival szemben továbbra is érvényben maradnak a párizsi korlátozó intézkedések.  

A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal becslése szerint Magyarország európai uniós tagsága óta körülbelül 80 ezren vállaltak rövidebb, hosszabb ideig tartó munkát más tagállamban. A régi tagállamokban munkát vállaló magyar állampolgárok létszámáról nincsenek adatok, mert bár a tagállamok többségében elvileg kötelező regisztrációja van az engedélykötelezettség nélkül munkát vállalóknak is, az adatokat nem összesítik.
A francia bejelentés előtt legutóbb, a múlt év novemberében Luxemburg tette szabaddá munkaerőpiacát a 2004-ben csatlakozó országok állampolgárai előtt, illetve a múlt év májusától Hollandia. A tizenöt régi tagállam közül három, Svédország, Írország és az Egyesült Királyság már 2004. május elseje óta biztosítja ezt a jogot az akkor csatlakozó országok munkavállalóinak. Finnország, Görögország, Portugália és Spanyolország két éves korlátozást követően 2006. május elsejével nyitotta meg a munkaerőpiacát. Olaszország pedig 2006. július 27. óta biztosítja ezt az alapjogot. A 2004. évi bővítést követően a régi tagállamoknak lehetőségük volt arra, hogy átmenetileg ne biztosítsák az alapjogok egyikét, a szabad munkavállalást. Erre hét éves átmeneti időszak állt rendelkezésükre kettő plusz három plusz kettő éves felosztásban. Az egyes részidőszakokat követően egyre alaposabb indoklással lehet csak fenntartani a korlátozást.

MTI

 

Nehéz dolga lesz a francia elnökségnek az EU-ban

Az EU soros elnökségét július elsején fél évre átvető francia kormányzat négy feladatot tart a legfontosabbnak: a klímavédelmet, a mezőgazdasági politikát, a bevándorlási politikát és az európai védelmi politikát - elsősorban ezekben akar haladást elérni, de feladata nem lesz könnyű, és kénytelen lesz a szociális dossziéval is foglalkozni. A gazdasági kérdések közül a klímavédelemben a francia kormány erőteljesen szorgalmazza az új, ez év végéig EU-szinten elfogadandó széndioxid-kibocsátási tervezetet. Ezekről tavaly óta tárgyalnak az EU-ban, de az új szabály-elképzelések egy részét a kelet-európai tagországok - köztük Magyarország - méltánytalannak tartják.
Franciaország elvileg szeretné, ha az európaiak nem rideg hatóságnak, hanem oltalmazó otthonnak tekintenék az EU-t. Szerinte az EU-nak segítséggel kellene reagálnia a problémákra: áfacsökkentéssel a legjobban sújtott szakmák számára, az üzemanyag olcsóbbításával a teherautók számára, pénzügyi segítséggel a halászoknak. Itt is nehéz lesz azonban leküzdeni más országok ellenállását, amelyek - mint például Németország - nem óhajtják szétzilálni az egysége belső piaci szabályokat, utat engedve a legkülönfélébb csoportérdekeknek.

 


cimkék

hirdetés

Könyveink