Súlyos angyalok

Kondor Béla életmű-kiállítás

Belép az ember, mellbe vágja egy gótikus festmény arányait követő, perspektivikus ábrázolást nem ismerő vászon, azon fölénk magasodik egy szilaj és szikár konstruktivista angyal. Balra tőle újabb szárnyas lény: a Forradalom vérvörös, diadalmas, kezében újszülöttet tartó angyala. Mára egyetemes magyar mesterré veretesedett a köztudatban Kondor Béla, az ő születésének 75. évfordulójára emlékezik a Kogart Galéria életműtárlata. Élete mindössze 42 esztendeje alatt lázadó, szemtelen különcként robbant be az ötvenes évek magyar festészetébe.
Elképzelhető, hogy ezek az erőteljes és monumentális, mint írták róla: „vasbetonszerelő proletár stílben” megfestett misztikus figurák milyen radikálisan, ha úgy tetszik, avantgárd módon feszültek neki a magyar festészetben akkortájt elfogadottnak számító hagyományoknak: a nagybányai kifinomult, átszűrt posztimpresszionizmust követő iránynak csakúgy, mint a realizmusnak. A finom kezű mester, Szőnyi István egyszerűen kidobta Kondor Bélát a festőtanszakról, mert csúnyának tartotta, amiket alkotott: a markáns, zárt, szálkás rajzú kontúrokat, az őket kitöltő, belőlük elősugárzó komor szellemalakokat. Rézkarcaival, grafikáival megesett, hogy egy vidéki amatőr munkáinak tartva, kizsűrizték őket a mezőnyből: a rájuk jellemző aprólékos műgondot, részletező technikát viszont képtelenül régimódinak tartották.