STADA Health Report: az orvosokban bízunk, a rendszerben nem

Nem fest túl rózsás képet a magyarokról a STADA Health Report 2025: mi gondoljuk a legkevésbé, hogy egészségesen élünk, nálunk tartják a legkevesebben jónak a fizikai állapotukat és mi vagyunk a legelégedetlenebbek az egészségügyi rendszerrel. A riport eredményei is azt mutatják, hogy a tudatos táplálkozás és a mozgás lehetne a kulcs, de a magyarok ezen a téren az átlagnál jóval kevesebbet tesznek a saját egészségükért.

A STADA gyógyszeripari vállalat megbízásából készült, 22 főképp európai országot lefedő reprezentatív kutatás, a STADA Health Report 2025 ismételten rávilágít arra, hogyan látják saját egészségüket és az egészségügyi rendszerüket a kontinens lakói, köztük immár második alkalommal a magyarok is.

Tátongó szakadék van a valóság és a vágy között az egészséges életmód terén

Bár a válaszadók 96 százaléka fontosnak tartja az egészséges életmódot, csupán minden második gondolja úgy, hogy egészségesen él. Magyarországon és Csehországban jóval alacsonyabb ez az arány. Nálunk és a cseheknél mindössze minden harmadik válaszadó gondolja úgy, hogy egészségesen él. A fizikai állapotunkat mi látjuk a legkedvezőtlenebbnek. Tízből csak négy magyar (39%)tartja magát fizikailag egészségesnek (átlag 56%).

Bízunk – az orvosokban

A magyarok a legelégedetlenebbek az egészségügyi rendszerrel kapcsolatban. Mindössze 23 százalék elégedett vele, és csak ötből egy ember gondolja, hogy mindenki egyenlő eséllyel fér hozzá az ellátáshoz. A rendszerrel szembeni szkepticizmus ellenére az egészségügyi szereplők iránt továbbra is erős a bizalom. Ha az egészségünkről van szó, akkor az egészségügyi szakemberekben, a tudósokban, majd a gyógyszerészekben bízunk a leginkább, és jóval kevésbé számítunk például az online forrásokra, a mesterséges intelligenciára vagy az influenszerekre.

A pénzügyi helyzet vagy a motiváció inkább a gát?

Míg az egészséges életmód terén összességében a motiváció hiánya a legfőbb akadály, addig a riport alapján Magyarországon a pénzügyi helyzet a leginkább a hátráltató tényező (54%).

A kutatás egyik legbiztatóbb eredménye, hogy a magyar lakosság 83%-a alkalmaz valamilyen megelőző egészségügyi intézkedést, és ezzel Dánia után a második legaktívabb ország vagyunk ezen a téren, az átlag 72 százalék– emelte ki az adatok kapcsán Váradi György, a STADA magyarországi ügyvezetője.

Tízből nyolc magyar szed rendszeresen vitaminokat, ásványi anyagokat (átlag: 65%), ezzel ez lett a leggyakoribb megelőző gyakorlat hazánkban. Figyel a higiéniára a válaszadók 70 százaléka (átlag ugyanennyi). A rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás is a betegségek megelőzését szolgálják, ezekben a magyarok viszont elmaradnak az átlagtól. Míg átlagosan 62 százalék, addig a magyarok 54 százaléka vallja, hogy rendszeresenmozog a megelőzés érdekében. Az osztrákok és a hollandok mozognak a legtöbbet, náluk 73 százalék ez az arány. Őket szorosan követik a franciák, a németetek és a spanyolok (72%). Magyarországon saját bevallása szerint a válaszadók 44 százaléka táplálkozik egészségesen, míg az átlag 57 százalék. Ezen a téren egyébként a spanyolok messze az élen járnak, itt a válaszadók közel háromnegyede egészségesen táplálkozik.

Szembetűnő, hogy a spanyoloknak, akik a riport szerint is a legnagyobb aránybanélnek egészségesen, a kiegyensúlyozott táplálkozás terén abszolút az élen járnak és a mozgás kapcsán is az élbolyba tartoznak, a legmagasabb a születéskor várható átlagos élettartama Európában az Eurostat adatai alapján– tette hozzá a STADA magyarországi ügyvezetője. Beszédes, hogy míg a válaszadók 87 százaléka szerint az egészséges táplálkozással megelőzhetőek a betegségek, addig Magyarországon ezt csak 81 százalék gondolja.Ugyan a pénzügyi helyzetet látják a legnagyobbakadálynak a magyarok, de valójában a motivációval is csínján állunk, hiszen míg átlagosan minden második felmérésben részt vevő hajlandó lenne változtatni az egészségtelen viselkedési mintáin, addig Magyarországon csak tízből négyen.