Tudomány
Speciális vegyülettel bőrsejteket őssejtekké lehet átalakítani
2009. október 10. 14:13
.jpg)
Egy speciális vegyület segítségével sikerült amerikai kutatóknak az „egyszerű” bőrsejtek biztonságos, részleges átalakítása őssejtekké.
Az őssejtek a szervezet „mestersejtjei”, belőlük fejlődnek ki a különböző szövetek sejtjei. A magzati kezdemény néhány nappal a fogantatás után omnipotens őssejtekből áll, amelyekből bármilyen sejttípus kifejlődhet. Ahogy az embrió növekszik, ezek a sejtek differenciálódnak, azaz az egyedfejlődés során sajátos rendeltetésű, izom-, ideg-, csont- és másfajta sejtekké alakulnak át. A kutatók már régóta dolgoznak azon, hogy mi módon lehetne visszafordítani ezt a folyamatot, és „sima” sejtekből úgynevezett indukált pluripotens őssejteket (IPS) nyerni, amelyek tulajdonságaikban a magzati őssejtekhez hasonlítanak.
Eddig retrovírusok segítségével juttatták be az átalakítandó sejtekbe a négy úgynevezett transzkripciós (átíró) gént (cMyc, Sox2, oct4 és Klf4). Ezek a gének a retrovírusokban meglévő reverz transzkriptáz nevű enzim segítségével beépülnek az adott sejt eredeti DNS-ébe, megváltoztatva annak génösszetételét, és így a fehérjeszintézist is. E módszer hatására a sejt pluripotenssé válik, azaz a test sokféle sejttípusa ki tud fejlődni belőle. A módszer ugyanakkor aggályos, mivel előfordulhat, hogy a vírusok megfertőzik a keletkező sejttenyészetet.
Kevin Eggan, a Harvard Egyetem Őssejtkutató Intézetének docense szerint, aki kollégáival kidolgozta az új módszert, eljárásuk megkönnyíti a sejtek átalakítását IPS-sejtekké. A felhasznált vegyület a négy transzkripciós génből kettőt képes helyettesíteni. „A vegyület a kísérletek során bármikor képes volt helyettesíteni két gént. Kísérleteink nem csupán a vegyület felfedezését eredményezték, hanem megmagyarázzák, hogy miként működik” – hangsúlyozta Kevin Eggan. A kutatók RepSoxnak nevezték el a vegyületet – egyrészt a bostoni Red Sox baseballcsapat tiszteletére, másrészt az elnevezésben tükröződik az egyik helyettesített gén, a Sox2. „Kísérleteink azt demonstrálják, hogy félúton vagyunk a sikertől, s az eredményt csupán egyetlen vegyülettel értük el” – magyarázta Eggan.
A kutatók végső célja, hogy a betegtől vett bőrmintából vagy vérből nyert sejteket átprogramozzák IPS-sejtekké. Az így nyert sejttenyészeteket szívizom-, vér-, idegsejtekké lehet átalakítani, idővel pedig egész szerveket is képesek lesznek „növeszteni”. Ezek a szövetek, szervek specifikusan a beteg számára készülnek majd, így nem lesz szükség az immunrendszert gátló készítményekre, és a pácienst nem fenyegeti a kilökődés veszélye. Másrészt ezeket a sejteket fel lehet majd használni, hogy laboratóriumi körülmények között tanulmányozzák a páciens betegséget.
Eddig retrovírusok segítségével juttatták be az átalakítandó sejtekbe a négy úgynevezett transzkripciós (átíró) gént (cMyc, Sox2, oct4 és Klf4). Ezek a gének a retrovírusokban meglévő reverz transzkriptáz nevű enzim segítségével beépülnek az adott sejt eredeti DNS-ébe, megváltoztatva annak génösszetételét, és így a fehérjeszintézist is. E módszer hatására a sejt pluripotenssé válik, azaz a test sokféle sejttípusa ki tud fejlődni belőle. A módszer ugyanakkor aggályos, mivel előfordulhat, hogy a vírusok megfertőzik a keletkező sejttenyészetet.
Kevin Eggan, a Harvard Egyetem Őssejtkutató Intézetének docense szerint, aki kollégáival kidolgozta az új módszert, eljárásuk megkönnyíti a sejtek átalakítását IPS-sejtekké. A felhasznált vegyület a négy transzkripciós génből kettőt képes helyettesíteni. „A vegyület a kísérletek során bármikor képes volt helyettesíteni két gént. Kísérleteink nem csupán a vegyület felfedezését eredményezték, hanem megmagyarázzák, hogy miként működik” – hangsúlyozta Kevin Eggan. A kutatók RepSoxnak nevezték el a vegyületet – egyrészt a bostoni Red Sox baseballcsapat tiszteletére, másrészt az elnevezésben tükröződik az egyik helyettesített gén, a Sox2. „Kísérleteink azt demonstrálják, hogy félúton vagyunk a sikertől, s az eredményt csupán egyetlen vegyülettel értük el” – magyarázta Eggan.
A kutatók végső célja, hogy a betegtől vett bőrmintából vagy vérből nyert sejteket átprogramozzák IPS-sejtekké. Az így nyert sejttenyészeteket szívizom-, vér-, idegsejtekké lehet átalakítani, idővel pedig egész szerveket is képesek lesznek „növeszteni”. Ezek a szövetek, szervek specifikusan a beteg számára készülnek majd, így nem lesz szükség az immunrendszert gátló készítményekre, és a pácienst nem fenyegeti a kilökődés veszélye. Másrészt ezeket a sejteket fel lehet majd használni, hogy laboratóriumi körülmények között tanulmányozzák a páciens betegséget.
MTI
