Speciális CT a szív vizsgálatára
A koszorúér-betegség világszerte a vezető halálokok közé tartozik. A koszorúserek megbetegedését és szűkületét az erek falában lerakódó, zsírt és kalciumot tartalmazó plakkok okozzák. Az érszűkület a szívizom vérellátásának csökkenését, oxigénhiányát, súlyos esetben elhalását okozza.
Az amerikai statisztikák alapján 2006-ban 1.255.000 heveny koszorúér-történést regisztráltak, és több mint 425 ezer halálesetet. Feltételezések szerint több mint 10 millió ember szenved felismert vagy fel nem ismert szívkoszorúér-megbetegedésben. Magyarországon évente 40 ezer ember halálát okozza szív- és érrendszeri megbetegedés, egy nap alatt több mint százét. A betegség időben történő felismerése és a gyógyszeres vagy műtéti beavatkozás jelentősen javíthatja a halálozási mutatókat.
A szűkült erek kimutatásának legpontosabb vizsgáló eszköze az erek képi megjelenítése. Ez az elmúlt évtizedekben katéteres koronarográfiával történt – mivel ez invazív beavatkozás, igen korlátozott számban. Napjainkban, mint arról a Nature Review Cardiology-ban 2010-ben Ron Blankstein beszámolt, a CT eszközök fejlettsége lehetővé teszi, hogy noninvazív módon néhány perc alatt képet kapjunk, és az eljárás milliméteres felbontóképességnél fogva a koszorúérbetegséget már korai szakában kimutassuk. A vizsgálathoz két röntgencsővel rendelkező speciális CT készülék szükséges. A két cső egymásra merőlegesen helyezkedik el, és a detektorok a test körül forogva szinkron gyűjtik az információt. Emiatt a készüléket kettős forrású (dual source) CT-nek is nevezik. Az első készülék kifejlesztése a Siemens nevéhez fűződik.
Ha a két röntgencső feszültsége különböző (dual energy készülék), két eltérő információtartalmú adatsort kapunk, ami lehetővé teszi a leképezett szövet differenciált jellemzését. A CT rotációs ideje – körülfordulása a test körül – igen rövid, 0,33 másodperc. A leképezés diasztoléban a legpontosabb, ezért fontos az igen gyors rotáció.
A felbontás az évek során jelentősen nőtt, ma 64 szeletet is képes a készülék készíteni a szívről - a Semmelweis Egyetemen Kardiológiai Központjában egy 256 szeletes szív-CT-t állítottak üzembe februárban. A magyar adatok alapján (4000 beteg) 90–98 százalékos korrelációt mutat a szívkatéterezéssel. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a kardio-CT során ép koszorúereket találunk, úgy 99 százalékos biztonsággal megmondható, hogy katéteres vizsgálattal is hasonló eredményt kapnánk. Amennyiben 50 százalékosnál nagyobb szűkület ábrázolódik, úgy a szívkatéterezéssel 95 százalékban hasonlót találnánk.
A vizsgálat maga ambulanter elvégezhető, kb. 20 percig tart, és teljesen fájdalommentes. A készülék a szívműködés számos egyéb paraméterét – pl. falmozgás, balkamrafunkció – is mutatja, és mód nyílik a vizsgálat közben a koszorúerek mésztartalmának mérésére is (calcium score). Számos tanulmány alapján a mésztartalom és az infarktusgyakoriság közt arányosság van. Egyidejűleg lehetőség nyílik SPECT készülékkel (single photon emission CT) vagy PET CT-vel a szívizom vérellátásának megítélésére. Terhelés során, ami lehet futópados vagy gyógyszeres terhelés, a beteg vénájába a szívizomban dúsuló izotópot fecskendezünk, ami az oxigénhiányos (csökkent vérellátású) területekbe nem épül be, így ott hiány látszik a SPECT vagy PET vizsgálat során. Amennyiben a kardio-CT során érszűkületet látunk, SPECT vagy PET vizsgálattal eldönthető, hogy ez valóban okoz-e vérellátási zavart, majd ennek alapján dönthetünk a teendőkről.
A kardio-CT tehát forradalmi áttörést jelent a koszorúér-betegség felismerésében és kezelésében. Elterjedésével egyre több beteget vizsgálhatunk noninvazív módon, hiszen akkor is alkalmazható, amikor csak gyanú áll fenn vagy a vizsgálat csupán a beteg megnyugtatását szolgálja.
