Sinkó Eszter: Kevesebb forrás jut jövőre az egészségügynek
A jövő évi ágazati büdzsé – a 4 százalékos többlet és az öt százalékos infláció mellett – reálértéken csökken – mondta Sinkó Eszter a Népszavának.
Az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) 2022-es költségvetésének és a jövő évi tervezetének számait összehasonlítva alig van néhány olyan kassza amelyre nominálisan tíz-húsz milliárddal többet szánnak a javaslat készítői. Ilyen a gyógyszerkassza, ami 343 milliárdról 353 milliárdra nő. Jövőre a gyógyászati segédeszközök ártámogatására 84,48 milliárdot terveznek az idei 80,3 milliárd után. Úgy tűnik, a kormányzat a különbségből finanszírozná a kritikus árrésű segédeszközök áremelését. Rásky László az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ebből az összegből ez nem meg valósítható, segédeszközök támogatására legalább 100 milliárdot kellene költeni. Ha a kormány nem biztosítja a szükséges összeget, eszközök tűnhetnek el piacról. Már el is kezdődtek a termékkivonások.
Lényegében nem változik a védőnői szolgálatra, a fogászati ellátásra, az otthoni szakápolásra, a művese kezelésekre, laborvizsgálatokra fordítható összeg. Táppénzre 30 milliárddal juthat több mint amennyit kiadásként 2022-es évre a parlament jóváhagyott.
– Jövőre már az is komoly kihívást jelenthet a kormánynak, hogy az inflációt az általa tervezett öt százalékon tudja tartani – mondta a Népszavának Sinkó Eszter közgazdász. Hozzátette: első ránézésre ez a költségvetési tervezet jelen állapotában biztosan nem tartalmazza a szakdolgozók bérigényét, de az orvosok bérnövekménye sem látszik látszik biztosítottnak. Ez azzal jár, hogy az ő juttatásaikat nem fogják tudni hozzáarányítani az orvosokéhoz. Az idei évben 770 milliárd forintot költenek közvetlen bértámogatásra, a gyógyító megelőző kassza 70-80 százaléka a bér, ez szétfeszíti a finanszírozási keretet. A tervezet reálértékben semmilyen növekményt nem tartalmaz csak egy százaléknyi csökkenést. Sinkó Eszter hozzátette: a szakdolgozók jövedelmi helyzetének rendezésében a kormánynak muszáj lenne lépnie, akkor is, ha erre nem tervezett összeget.
– Stratégiai hiba lenne, ha elmaradna a szakdolgozók béremelése – mondta a lapnak Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. – A szakemberhiány minden ágazatban bérnövekedést indít el, ha most erre nálunk nem kerül sor, úgy az további dolgozók elvesztésével jár majd.
