Romló állami ellátás, virágzó magánszféra
Jobban kellene elosztani a forrásokat, az innovációnak a szervezett szűrések területén is érvényesülnie kellene – hangzott el az ATV-n.
Nem az innovatív eljárásokat kereső páciensek fordulnak első sorban a magánszolgáltatókhoz, hanem azok a súlyos betegek, akik megrekedtek az állami egészségügy útvesztőiben – mondta az ATV Egyenes beszéd című műsorában dr. Schwab Richárd, a Kelen Kórház gasztroenterológusa. Kifejtette, hogy nem örül annak a jelenségnek, hogy az egyre romló színvonalú állami egészségügyi szolgáltatás mellett mindinkább kivirágzik a magánegészségügy, a kettőnek ugyanis kiegyensúlyozottan egymás mellett kellene élnie.
A másfél évvel ezelőtt bevezetett 14 napos szabállyal csak részeredményeket sikerült elérni, a képalkotó diagnosztikában érezhetően felgyorsultak a folyamatok, ezzel azonban nem tartottak lépést az azt követő diagnosztikai és egyéb vizsgálatok. Bár megvalósítható lenne, de továbbra sem működik, hogy a háziorvos vagy a területi szakorvos összefogja a beteg problémáit és végigvezesse az ellátáson a gyanútól a terápiáig, 2-3 héten belül. Példaként említette, hogy jövő évtől – ugyan még szakemberként sem látja pontosan, hogy mikor és milyen formában –, remélhetőleg tényleg elindul a szervezett vastagbélszűrési program, amelynek következtében ugrásszerűen meg fog nőni az endoszkópos igény. Márpedig ma már a magánszolgáltatóknál sincs három héten belül időpont ezekre a vizsgálatokra.
Az egészségügyi kormányzatnak igaza van abban, hogy van elegendő pénz az egészségügyben, csak rossz a forráselosztás – vélekedett Schwab. Rendelkezésre állnak innovatív megoldások, amelyekhez a lakosságnak joga lenne hozzáférni, de mégsem biztosított számára. A mikrobiom sérüléséhez köthető az 50 év felett jelentkező megbetegedések 80 százaléka, a baktériumegyensúly felborulása pedig már 20-30 éves korban megállapítható. Erre a Magyarországon is elérhető szolgáltatásra például szűrő-megelőző programot lehetne alapozni.
