Robot-szentjánosbogarakká nemesítették a műlegyeket
A GyártásTrend szerint mechanikus szentjánosbogarakká fejlesztette tovább már meglévő robotlegyeit az MIT. Az új kvalitás birtokában a műrovarok szárnyverdesés közben automatikusan ragyogni kezdenek, ami a velük folytatott kommunikációt vagy a nyomon követésüket jelentősen megkönnyítheti.
A korábbi teremtmények működtető eleme egy speciális, mesterséges izomzat volt. Ezt az aktuátort valójában egy váltakozó elasztomer- és szénnanocső-rétegekből összeállított henger alkotta. Amikor a szerkezetet feszültség alá helyezték, a szénelektródák az elasztomert összepréselték, és az így kialakult mechanikus terhelés hatására a robotra szerelt szárnyak verdesni kezdtek.
Az új projektben a kutatók a műizmokat úgy módosították, hogy munka közben egyszersmind fénybe is boruljanak. Mindezt úgy érték el, hogy a legkülső elasztomerrétegbe cink-szulfát-részecskéket ágyaztak. Ezek a korpuszkulák elektrolumineszcens adottsággal rendelkeznek, ami annyit jelent, hogy elektromos mező hatására világítani kezdenek.
Az extraként hozzáadott ragyogás költségei meglehetősen alacsonyak, hiszen a képesség előhívásához csupán 3 százalékkal több energiára van szükség, és az új részecskék integrálása mindössze 2,5 százalékkal növeli a szerkezet össztömegét. Az új, látványos tulajdonság bevezetése ráadásul (elsősorban) nem esztétikai célokat szolgál.
A kutatók szerint a műrovarokon felvillanó fények például a szerkezetek kültéri nyomon követését jelentősen leegyszerűsíthetik, illetve rajok esetében a technika a robotok közötti kommunikációt is lehetővé teszi. Ez a készség például kutató-mentő missziók során akár életmentő jelentőségű is lehet, hiszen segítségével a készülékek segélyjelzéseket adhatnak le, amennyiben túlélőket találnak.
A tesztek során a csapat bebizonyította, hogy a robot-szentjánosbogarak mozgását egyszerű okostelefon-kamerákkal és egyedi szoftverrel is könnyen nyomon lehet követni, írja a lap.