Roaming-útvesztő

Külföldi utazásnál a mobil elérhetőség fenntartása – hacsak nem valamilyen extrém úti célról van szó – ma már nem számít megoldhatatlan kihívásnak. Ugyanakkor a kontaktus költségei meglehetősen borsosak lehetnek, akár kezdeményezett, akár fogadott hívásokról/üzenetekről beszélünk. A megfelelő információk birtokában a kiadásokat lefaraghatjuk, ehhez azonban a szolgáltatóktól kapott tájékoztatás nem feltétlenül elegendő.

A roamingdíjakról általánosságban elmondható, hogy magasak. Az EU telekommunikációért felelős hatósági szervezete tavaly év vége óta vizsgálja a mobiltársaságok díjszabásait. A végeredményt – amelytől az ügyfelek, illetve az eljárást kezdeményező szervezetek némi díjmérséklést remélnek – eredetileg május–júniusra ígérték (vagyis amikor az még érdemben befolyásolni tudja a nyári főszezon telefondíjait), ám az értékelő jelentés egyelőre nem született meg. Annyi bizonyos, hogy az átlagosan 3-400 forintos mobilpercdíjak nem tarthatóak fenn sokáig. Különösen olyan környezetben, amikor az internet (például az egyre szaporodó, az olcsó e-mail mellett még olcsóbb internettelefonálást is kínáló internetbárok révén) valódi konkurenciát jelent a kapcsolattartásban. Jelenleg a roaming az amúgy az átlagos beszélgetési idők és az egy ügyfélre jutó bevételek állandó csökkenésére panaszkodó szolgáltatók „fejőstehene”. Maga a roaming kifejezés

barangolást, vándorlást jelent.

Lényege, hogy az egyes országok GSM-hálózatai elvileg kompatibilisek, tehát az A országbeli előfizető a B országban is rá tud csatlakozni a hálózatra, képes a telefonjával „vándorolni”. A rákapcsolódásnak a szolgáltatók persze megkérik az árát, tehát például egy Ausztriában fogadott, Magyarországról érkező hívás akár sokszorosába kerülhet, mint a két helyi hívás összege. A díj akkor is megtöbbszöröződik, ha mindkét országban ugyanannak a szolgáltatónak a hálózatát használjuk, vagyis a szó klasszikus értelmében nincs is szó roamingról. Az említett uniós vizsgálat részben épp ezekben az ügyekben vizsgálja a magas díjak indokoltságát. Azt is megnézik, hogy az összekapcsolásnak van-e olyan többletköltsége, ami a többszörös díjemelést magyarázná.