ReWalkkal a bénák is sétálhatnak
Az első változatok azonban nagyon súlyosnak bizonyultak. Végül fáradozásai eredményeképpen megszületett a ReWalk (ÚjraJár) fantázianevet viselő, már csak 20 kilogrammos szerkezet.
A készülék két-két könnyű, titániumból készült és az igazira csatolható exoszkeletikus combcsontból, illetve lábszárcsontból áll, amelyek csuklósan kapcsolódnak egymáshoz és a derékhoz. A csuklókba szerelt kis elektromotorok mozgatják a „csontozatot”. A vállra szerelt dőlésérzékelő segíti a használót a megfelelő testhelyzethez igazított lábmozgatásban.
A lényeg azonban a hátra csatolható, az áramforrást és a vezérlést magában foglaló, kis hátizsák méretű tartályban rejlik, amelynek a „lelke” a rendkívül modern algoritmikus szoftver. A felhasználó az egyik csuklójára szerelt gombokat nyomogatva vezérelheti a ReWalkot különböző üzemmódokban – előrehaladás, fordulás, sietés, séta, lépcsőn járás. A biztonság kedvéért azonban ajánlatos járókeret vagy mankó használata is.
A Popular Science szaklap beszámolója szerint a tíz év alatt külső támogatásokkal kétmillió dollárért kifejlesztett ReWalk már jól működő prototípusát maga Amit Goffer már nem használhatja, mert a kerekesszékben töltött hosszú idő alatt alaposan meghízott. Ezért most „bejáratós” munkatársa az a 41 éves, 20 évvel ezelőtt deréktól lefelé megbénult, de izmos alkatú Radi Kaiof, aki a készülék és két mankó segítségével végre ismét tud közlekedni.
Kaiof az amerikai folyóiratban a találmány fontosságának érzékeltetéséül elmondta, hogy „végre szemtől szembe válthatok szót az emberekkel, és nem alulról felfelé, a kerekesszékben kucsorogva. Ez egy más, teljes életlehetőség”.
Bár máris nagy az érdeklődés a ReWalk iránt, Goffer tovább dolgozik rajta. Terve, hogy még az idén 20 kilogramm alá csökkentse a készülék teljes súlyát. Jóllehet még a jelenlegi változattal is folynak a klinikai próbák, a könnyebbel nem csak hazájában, hanem az Egyesült Államokban is tervbe vették a tesztelést, illetve siker esetén a szériagyártást. Jelentkező akad bőven az Egyesült Államokból is: ugyanis az 1991-es Öböl-háború, majd az iraki és most az afganisztáni hadműveletek következményeként nagyon sok a hasonlóan sérült, szaknyelven paraplegiás amerikai katona.
Szűcs József, MTI