Rétvári Bence ügyeletről, alapellátásról, bérekről
A Magyar Nemzetnek Rétvári Bence, a Belügyminisztérium miniszterhelyettese adott interjút. Hét kérdést kapott az egészségügyről.
– Itt az év vége, de a Belügyminisztériumban nem állt meg az élet. Az alapellátás átalakítását viszont nem övezi akkora egyetértés, mint az orvosbérek emelését és a hálapénz kivezetését. Mit takar az ügyeleti rendszer átalakítása? Miért marad ki belőle Budapest?
– Minden döntés a betegellátás biztonságát és javítását célozza. Ezt az átalakítást a jövő évben fokozatosan hajtjuk majd végre. A parlament az erre vonatkozó törvénymódosítást elfogadta decemberben. A betegek számára egy sokkal áttekinthetőbb, egyszerűbb és biztonságosabb ügyeleti rendszert szeretnénk kiépíteni. A járásközponti rendelőkben a betegek napközben és délután elérik majd az orvosi ellátást, illetve már délutántól másnap hajnalig egy központi telefonszámot tudnak hívni majd, ami a mentőknél csöng ki. Ők alaposan kikérdezik a beteget arról, hogy pontosan mik a panaszai, milyen szintű ellátásra van szükség. Ezután ők irányítják tovább a beteget vagy küldenek hozzá mentőt, ha arra van szükség. Ezáltal professzionálisabb ellátást lehet kialakítani. A mentők egy régóta bejáratott betegirányítási rendszert használnak, ami nagyon pontosan működik, ezt most kiterjesztjük a délutáni, esti ügyeleti ellátásra is. Az első lépésben ezt az új rendszert Hajdú-Bihar megyében próbáltuk ki, a többi megyében fokozatosan haladunk az átállással. Budapest a települési adottságai miatt is más helyzetben van. Elég arra gondolni, hogy a fővárosban több kórház, rendelőintézet is elérhető akár tömegközlekedéssel, míg a vidéki kistelepüléseken ez nem kivitelezhető.
– Nem számítanak arra, hogy az átalakítás nyomán érdekellentét alakul ki a mentők és háziorvosok között?
– A beteg érdeke az elsődleges, hogy mindig legyen, akit elérjen és megkapja a helyzetnek megfelelő ellátást. Eddig az „ahány település, annyi megoldás” elve érvényesült. Volt, ahol jobban működött a rendszer, volt, ahol kevésbé. Volt, ahol a háziorvosok látták el az ügyeletet, de volt, ahol más. A háziorvosi szerződéseknek része volt az ügyelet adása, csak sok helyen aztán másképp oldották meg. Azért is kell a mentőszolgálatra építve egy új ügyeleti rendszert létrehozni, hogy mindenhol jól működjön. Az új rendszerben a háziorvosoknak nem kell éjszakai ügyeletet adniuk, a délutáni ellátás lesz a feladatuk, havonta egy-két alkalommal. Helyben, egymás között oszthatják majd be a munkát, ha ez nem sikerül, akkor pedig a kollegiális vezető dönt. Természetesen az orvosok a jövőben is kapnak külön díjazást az ügyeletért.
– Mit jelent, hogy a magánpraxist integrálnák az állami egészségügyi ellátórendszerbe? A legtöbb háziorvos bevételkieséssel számol, azt is rebesgetik, hogy akár a praxisok fenntarthatósága is veszélybe kerül, nem beszélve a nyugdíj mellett dolgozó doktorokról, akik lehet, hogy emiatt végleg nyugdíjba mennek majd.
– Jelenleg az önkormányzatok jelölik ki a háziorvosi praxisok határait. Amióta legutóbb kijelölték ezeket a határokat, jelentős népességmozgások történtek az országon belül. Vannak olyan helyek, ahonnan sokan elköltöztek, más településeknek növekedett a lélekszáma, tehát vannak olyan települések, ahol sokkal több lakos lett, míg más városokban kevesebben laknak, így magától értetődő, hogy az orvosok munkájára való igény is megváltozott. Ha az önkormányzat jelöli ki a határokat, az kevésbé tud ehhez a népességmozgáshoz igazodni. Ha országos rálátás mellett jelöljük ki ezeket a határokat, akkor biztosan olyan nagyságú praxisok jönnek létre, melyek ma egy orvos számára elláthatók és megfelelő bevételt is termelnek ahhoz, hogy a háziorvosnak abból versenyképes fizetése legyen. Ma már két és fél-három millió forint között alakul egy háziorvosi praxis bevétele, ebből nyilván az asszisztenst is ki kell fizetni, egyéb költségeket is ebből kell fedezni. A jelentősen lecsökkent lakosságú településeken lévő praxisok viszont nem termelnek elég bevételt ahhoz, hogy eltartsák az ott szolgálatot teljesítő háziorvost. Az átalakításnak az a célja, hogy mindenkinek legyen saját háziorvosa, minél kevesebb olyan körzet legyen, amit helyettesítéssel kell ellátni. A körzeteket egyenletessé kell tenni, nagyon leegyszerűsítve, minden település lakosának a lehető leggyorsabban legyen elérhető az ellátás, az orvosi konzultáció lehetősége. Jelenleg többszörös, három-négyszeres különbség is előfordul a háziorvosi praxisok között, azon dolgozunk, hogy a jövőben ez sokkal arányosabb legyen, hiszen ez szolgálja a betegek, a gyógyulás, sőt az orvosok érdekeit is.
– Akkor azzal nem számol a minisztérium, hogy az orvosoknak ez az átalakítás bevételkiesést okozna?
– Nem.
– A háziorvosok arra panaszkodnak, hogy olyan indikátorrendszerhez kötik majd a praxisfinanszírozást, amelynek teljesülése nem minden esetben az orvoson múlik. Hiába utalja például be a beteget egy labor- vagy egy szűrővizsgálatra, ha csak fél év múlva fogadják, ő akkor is pénzt veszít emiatt. Itt mi a megoldás?
– Most is vannak fix elemek, és teljesítményhez kötött elemek a háziorvosi praxisok finanszírozásában. Az átalakítással növekszik a teljesítményhez kötött elemek aránya. A célunk továbbra is az, hogy egészségesebbek legyenek a magyarok, ennek érdekében minél több megelőző ellátást is végezzenek az orvosok, küldjék a betegeiket szűrővizsgálatokra. Ezek segítenek a betegségeket megelőzni vagy a korai fázisban felismerni. Mindenhol a világon ez az iránya az egészségügy fejlődésének. Emiatt is hoztuk létre a praxisközösségeket is, hogy komplexebben tudjon segíteni az alapellátás.
– Hogyan hat a kórházi ellátásra az átalakítás? A Belügyminisztérium vállalása volt a várólisták csökkentése, ezzel hogy haladnak?
– A várólisták csökkentésére a járvány lecsengése után 13 és fél milliárd forintot fordított a kormány, hiszen ezek minden országban növekedtek a járvány idején. A csökkenő tendencia elindult, de a várólisták hossza még nem érte el a járvány előtti szintet, ezért szükséges olyan ösztönzők bevezetése, melyek visszaviszik a 2019-es szintre a várólistákat. Az átalakítás iránya, hogy megyékben gondolkozunk: összességében a megyei kórház vezetője fog a helyi egészségügyi ellátásért felelni. Irányítási jogköre kiterjed majd a többi városi kórházra is, valamint szakmai felügyeletet gyakorol részben a járóbeteg-ellátás felett és az alapellátás felett is. A betegek érdekéből kell kiindulni, és nem az intézményi érdekekből. Ezzel a megyei kórházigazgatók gyakorlatilag megyén belüli egészségügyi irányítókká válnak, így tudják összehangolni az összes egészségügyi szolgáltató munkáját a megyében.
– Béremelés. Fogják tudni tartani a beharangozott ütemtervet? Milyen emelésekre számíthatnak a szakápolók? Csökkenti-e ez a kialakult bérfeszültséget?
– Az orvosok bére januártól további 11 százalékkal emelkedik, ez a korábbi megállapodás utolsó fázisa, amit az elhibázott brüsszeli szankciós politika és az energiaválság ellenére is teljesíteni fog a kormány. Ezzel egy kezdő orvos bére 619 ezer forintról 687 ezer forintra nő. Egy pálya közepén járó, 15–20 év gyakorlattal rendelkező orvos bére másfél millió forintról 1,65 millióra emelkedik. A legtapasztaltabbaknak, a negyven éve pályán lévő orvosoknak 2,1 millióról 2,38 millió forintra fog nőni a bérük. Az ápolóknak 72 százalékos béremelésük volt az elmúlt években, de valóban nagyon elhúztak az orvosbérek az ő fizetéseiktől. Az a célunk, hogy az ápolóbérek a következő években tovább nőjenek, és az orvosbérek 37 százalékát elérjék. Bízunk benne, hogy a háború és a szankciók mielőbb véget érnek, a gazdaság normalizálódik, és folytathatjuk a növekedést és azzal együtt a béremeléseket minden téren.
