Reformszámítógép „kéz alól”

   Ház, billentyűzet, monitor, egér vagy joystick – nagyjából ezek alkotják azt, amit a köznyelv a számítógép szóval jelöl. A Microsoftnál azonban kitaláltak egy újdonságot, amely látszólag az előbb említett hozzávalók egyikét sem tartalmazza, mégis számítógépnek számít, és sokak szerint a mai PC-k utódját tisztelhetjük benne.

   Az angol surface szó külsőt, felszínt, átvitt értelemben pedig arculatot is jelent. A Microsoft legújabb számítógép-koncepciója a Surface névre hallgat, s ebben az összefüggésben az „arculat” tűnik a legtalálóbbnak a lehetséges jelentések közül. Egyrészt, mert az új PC arculata merőben különbözik az elődökétől, másrészt, mert a Surface fogadtatása szinte egyértelműen pozitív, a tanulmányt a hardverágazat egyik legfigyelemreméltóbb innovációjaként mutatta be a szaksajtó, s az előremutató fejlesztés kifejezetten jót tett a monopolisztikus és konzervatív hajlamai ürügyén amúgy sokat bírált szoftvercég imázsának.
   A Surface leginkább egy üvegtetejű dobozra emlékeztet, amelyen maga az üvegtető a kijelző és a kezelőfelület is egyben. A 30 hüvelykes, azaz 76 centiméteres képátlójú „képernyő” projektoros rendszerű – se nem LCD, se nem plazma –, hasonlóan az óriási lapostévék némelyikéhez. A felülete érintésérzékeny, de nem úgy, mint a hagyományos érintőképernyőké: nem a tapintást érzékeli. Az üvegfelszínt infrakamerák lesik, amelyek akár egyszerre a két kéz és még néhány további objektum mozgását is követni tudják. Emiatt a gép – amely 52 különböző érintés megkülönböztetésére képes – egy időben több felhasználót is ki tud szolgálni, és még a kijelzőre helyezett tárgyak „kezelésére” is marad ideje.
   Az új koncept-PC-n dolgozni olyan, mintha az ember az íróasztalon pakolászna: a kép- és fájlműveleteket az ujjaink segítségével végezhetjük el. Egy fénykép elküldéséhez például elegendő, ha a képre helyezzük az ujjunkat, és a felvételt egy mozdulattal ráhúzzuk a küldendő levél ikonjára. A kép átméretezéséhez már két ujj kell, de ez a feladat is sokkal egyszerűbb, mint egérrel: a fotó két átellenes sarkára bökve egyszerűen szét kell húzni a „keretet”, és a fotó máris nagyobb lesz.
  A Surface otthoni asztali gépként nem tűnik többnek a számítógépipar hóbortjánál, de valószínűsíthető, hogy fejlesztői nem is házi használatra szánják. Erre utal a masina 5-10 ezer dolláros, azaz egy-kétmillió forintos induló ára is. Az első vevők egyike a hírek szerint a T-Mobile; a világ egyik legnagyobb mobilszolgáltatója egyelőre amerikai üzleteit kívánja felszerelni Surface-terminálokkal. Ha a felhasználó betér az üzletbe, nem kell az eladótól kérdezgetnie a kiválasztott telefon tulajdonságait: elég, ha a készüléket ráhelyezi a Surface kijelzőire, és a számítógép máris mindent elmesél neki az adott mobilról. Ha pedig két készülék kerül egymás mellé az üvegasztalon, össze is hasonlítja azokat, megkönnyítve a választást.
   Az új típusú számítógép egyik nagy előnye, hogy nemcsak az emberrel kommunikál könnyebben, mint az elődei, hanem a különböző digitális készülékekkel is. A kezelőfelületére helyezett telefont, kéziszámítógépet, kamerát, mp3- lejátszót külső meghajtóként ismeri fel, s ekkortól már csak néhány kézmozdulat kell a fájlok (képek, zenék, filmek, dokumentumok) vagy mappák „áthúzásához”. Ahhoz, hogy a kapcsolat automatikusan, kábelek és illesztés nélkül létrejöjjön, szükség van valamilyen vezeték nélküli kapcsolatra, ami a prototípus tulajdonságainak ismeretében bluetooth vagy wifi lehet.
   A Surface valójában semmilyen forradalmi technikai újdonságot nem tartalmaz, maga a koncepció azonban mégis annyira ötletes és újszerű, hogy új lapot nyithat az informatika történetében. A perifériák és kezelőszervek nélküli gép használatát sokkal könnyebb elsajátítani, semmilyen nyelvtudásra és számítástechnikai alapismeretre nincs hozzá szükség.
    Az első működő példány tervezését már 2001-ben megkezdték. Eleinte egy interaktív digitális asztali játszóteret képzeltek el, ám menet közben kiderült, hogy a könnyű és semmilyen absztrakciót nem igénylő manipulálás lehetősége sokkal értékesebb annál, mint hogy csupán a játékgyártásban hasznosuljon. Az évek során összesen 85 különböző modell készült, vagyis meglehetősen hosszú úton jutottak el a végső(nek tűnő) megoldásig. Így viszont igen sokoldalú eszköz született, amelyeket éttermekben, kaszinókban, sőt az egészségügyben is használhatnak. Ráadásul a Surface – ha az árától eltekintünk – akár otthoni multimédia- központnak és játékgépnek is kiválóan megfelel. Megfelelő példányszám esetén nem is kellene drágának lennie, mivel a belsejében egy normál, Intel Core 2 Duo processzoros, a Vista tablet-változatát futtató számítógép lakik, 2 gigabájtos gyorsmemóriával és jó minőségű, de megfizethető videokártyával.
   A forgalmazás idén indult; becslések szerint egy alap-Surface három év múlva már csak annyiba fog kerülni, mint ma egy fejlettebb asztali gép.

    Az asztalról a táblára

  A billentyűzet nélkül (is) működtethető számítógépnek nem a Surface a prototípusa, az eddigi megoldások azonban más utat követtek: nem az asztali PC-k alternatíváit keresték, hanem a hordozható gépek mobilitását kívánták fokozni. A tablet PCnek nevezett konstrukciók hódítanak az egészségügyben is.

  A tablet PC-k a hivatalos meghatározás szerint Windows XP Tablet PC Edition operációs rendszerrel ellátott, hordozható számítógépek, amelyek érintőképernyővel, virtuális billentyűzettel és kézírás- felismerési technológiával rendelkeznek. Elképzelhető, hogy van saját hardveres klaviatúrájuk is, ám a kijelző ebben az esetben is elforgatható és leválasztható, a billentyűk nélkül is működőképes. A műfaj valamikor az ezredforduló táján született meg, amikor mindenki a mobilinternettől várta a nagy áttörést. Azóta már tudjuk, egészen más történt: az internetlufi kipukkadt, és a 2000-es pánik során az informatikai beszerzéseket csúcsra járató cégek befagyasztották a vásárlásaikat, ami az iparági innovációra is meglehetősen rossz hatással volt. Ráadásul a fejlesztés is késett, az első működőképes példányok 2002-ben bukkantak fel a piacon, épp akkor, amikor a számítógépek iránti kereslet a mélyponton volt.
    A tablet, vagyis tábla formátum látszólag egy hardveres újítás, ennek ellenére egy szoftvercég, a Microsoft nevéhez fűződik, ugyanúgy, mint a Surface asztali gép, vagy a legújabb komputerkategória, az UMPC (ultrahordozható személyi számítógép). A redmondi vállalat fejlesztőműhelyeiben hardverszakemberek is dolgoznak (ennek bizonyításához elég a legendásan ergonomikus Microsoft-egerekre és -billentyűzetekre gondolni), s úgy tűnik, a vezetők még nem felejtették el, hogy annak idején egy hardveres újítás (az IBMnél létrehozott, elérhető árú és könnyen használható személyi számítógép) tette naggyá őket. A Microsoft több mint 400 millió dollárt költött a tablet-technológia, illetve a speciális – az érintőképernyős adatbevitelt és utasításkezelést támogató – operációs rendszer kifejlesztésére. A táblaszámítógépek fő versenyelőnye a már-már fokozhatatlan mobilitás: egy ilyen készülékkel sétálás közben is lehet írni, táblázatot kezelni vagy e-mailt küldeni. A mobil munkavégzést fejlett vezeték nélküli technológiák (bluetooth, wifi, újabban HSDPA is) támogatják.
    Az ötlet, hogy a munkájukat nem helyhez kötötten végző, nagy információigényű dolgozóknak készítsenek az ő speciális igényeiket kielégítő számítógépet, sokaknak megtetszett, a tablet PC-k gyártásába egyszerre 13 cég vágott bele – köztük olyan óriások, mint a HP, a Toshiba, az Acer vagy az ASUS. A Microsoft a közös marketingkampányába is beszállt, Bill Gates személyesen mutatta be az első piacképes példányokat.
   A gyártók az egészségügyi dolgozókat, az ingatlankereskedőket, az ügyvédeket és a kereskedelmi képviselőket találták a legmegfelelőbb célcsoportnak – máig ez a kör alkotja a tabletvásárlók legnagyobb hányadát. Az egészségügyben – ahol a tabletek a leletezésben, az elektronikus receptek kiállításában és bizonyos távgyógyászati alkalmazásokban is egyre fontosabb szerephez jutnak – a legkézenfekvőbb felhasználási területük a vizitelés, illetve az ápolási teendők adminisztrációja. Az orvos a beteg ágya mellett állva lekérdezheti az elvégzett laborvizsgálatok eredményeit, és új vizsgálatokat is rendelhet, sőt konzultálhat is távol lévő kollégáival. A bevitt adatok azonnal az adott egészségügyi intézmény informatikai hálózatába kerülnek. Az egészségügyi piac nagy és folyamatosan bővül – június óta tabletes rendszer működik Magyarországon a Bethesda Gyermekkórházban –, emiatt egyes gyártók már kifejezetten erre a részterületre fókuszálnak.