Reformlázban égve

Elkerülhetetlen az egészségügy és a nyugdíjrendszer reformja a nálunk sokkal jobban teljesítő közép-európai országokban is – ez derült ki a pozsonyi központú Health Policy Institute (HPI) április 10-én cseh, szlovák és magyar szakértők részvételével megrendezett konferenciáján.

A cseh egészségügy évente közel 22 milliárd koronával gazdálkodik, s felmérések szerint ennek 10 százaléka folyik el feleslegesen – állította Lucie Bryndová, a cseh egészségügyi tárca államtitkára a hazájában zajló reform szükségességét indokolva. A csehországi reform második lépéseként a kormány április 9- én hét törvényjavaslatot fogadott el. Tomás Julínek egészségügyi miniszter szerint az egészségügyi szolgáltatásokról, a különleges egészségügyi szolgáltatásokról és a mentőszolgálatokról szóló három törvény az ellátás minőségét garantálja, a továbbiak az egyetemi kórházak nonprofit jellegének megőrzését, az egyetemi kórházak és egészségbiztosítók részvénytársasággá alakulását mondják ki, míg az utolsó az általános egészségbiztosításról szól.
  Csehországban 1994 óta többbiztosítós rendszer muködik, a jelenlegi 9 biztosító jövőre részvénytársasággá alakulna úgy, hogy közülük a legnagyobb, a lakosság mintegy 60 százalékát tömörítő Általános Egészségbiztosító (Vseobecná Zdravotní Pojistovna, VZP) – az egyetemi kórházakhoz hasonlóan – részvénytársasági formában állami tulajdonban maradna, a nyolc kisebb társaságot pedig árverésen értékesítenék. A biztosítók privatizációjából származó bevétel az ügyfelek biztosítóknál vezetett számláit gyarapítaná. Az állampolgárok szabadon választhatnának a versengő biztosítók között, ezek feladatait, muködését és profitját törvényben szabályoznák, felügyeletüket az erre a célra létrehozott állami szerv gyakorolná. A magánosítást azonban a koalíció két kisebb pártja, a kereszténydemokrata és a zöld párt ellenzi, és ragaszkodnak a nonprofit jelleg megőrzéséhez – erről a döntést tehát későbbre halasztották.
  Csehországban az orvos-beteg találkozások száma kétszerese az európai átlagnak, ezért a 2008. január 1-jén indult reform első szakaszában ennek csökkentésére bevezették a 30 koronás vizit-, a 60 koronás kórházi napi- és a 90 koronás sürgősségi díjat, amelyeket mindenki, a csecsemők, a gyermekek, a nyugdíjasok és a krónikus betegségben szenvedők után is kötelező fizetni. A betegek által fizetendő díjak és gyógyszerköltségek összege azonban nem haladhatja meg az egyénenkénti évi 5000 koronát, így a krónikus betegek terhei jelentősen csökkennek. Az intézkedés miatt betegszervezetek és ellenzéki képviselők az alkotmánybírósághoz fordultak, neves közéleti személyek pedig polgári engedetlenséget kezdeményeztek.
  A kötelező egészségbiztosítási díjfizetésen és a több (köztük jó néhány magán-) biztosítón alapuló szlovák egészségügyi reform szintén gondokkal küszködik, s maga a több-biztosítós rendszer is válságba került. Az állami kasszába befolyt járulékok a magánbiztosítók szerint nem fedezik kiadásaikat, már 1998-ban jelentős hiánnyal küszködtek, éppen ezért az egyesülésben látták a kiutat: a korábbi 12 társaságból ma 2 állami és 4 magánbiztosító muködik Szlovákiában. A négy évvel ezelőtti reform indulásakor a Dzurinda-kormány kötelezővé tette a kiegészítő és a kötelező egészségbiztosításokat értékesítő társaságok részvénytársasággá alakulását, ám a tiltakozások nyomán a kabinet utolsó intézkedései egyikeként időszakosan leállította ezt a folyamatot. A kormányváltást követően azonban a magánbiztosítóellenes Robert Fico által vezetett kabinet 2006-ban ezt, valamint a 2002-ben bevezetett vizitdíjról és kórházi napidíjról szóló jogszabályt – az orvosok tiltakozása ellenére – hatályon kívül helyezte. Szlovákiában az egészségbiztosítók muködését szabályzó, 2007-ben elfogadott törvény a társaságok muködési költségeit a korábbi 4 százalékról 3,5 százalékra csökkentette, és kötelezővé tette számukra, hogy nyereségüket orvosi ellátásra fordítsák.
  Franitsˇek Palko, a szlovák pénzügyminisztérium államtitkára a HPI konferenciáján elmondta: 6000 kórházi ágy megszüntetéséről döntöttek, és igyekeznek racionalizálni az ellátórendszer muködését. A tavaly októberben jóváhagyott minimális hálózatról szóló rendelettel a folyamatos és biztonságos egészségügyi ellátás érdekében meghatározták a „védett” egészségügyi intézmények körét – e 34 súlyponti kórházzal az állami tulajdonú biztosítónak kötelező szerződnie. Információink szerint ezek a súlyponti intézmények és az egyetemi kórházak idén 40-50, egyes osztályok 70 százalékkal magasabb finanszírozási összeget kaptak, a kisebb kórházak rovására. Ivan Valentovic ˇ egészségügyi miniszter úgy véli, a többi szolgáltatónak a jövőben diagnosztikai központokká vagy egynapos sebészeti centrumokká kellene alakulniuk.