Publikálás előtt meghúzta a kormány a fenntarthatósági keretstratégiát
Az egészségügy nem működik hatékonyan – állapították meg a szakértők –, a magyarok egészségi állapota pedig a legtöbb mutatóban jelentősen elmarad az európai átlagtól. A Népszava szerint alaposan meghúzták az eredeti szöveget.
Ha valaki arra kíváncsi, mit gondol valójában a kormány Magyarországról, annak tényleges helyzetéről és jövőjéről, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiából (NFFK) megtudhatja. Persze nem abból a változatából, amelyik majd nyilvánosságra kerül, publikálás előtt ugyanis minden árulkodó elemet eltüntettek belőle.
A Népszavához azonban eljutott a munkaanyag, vagyis az eredeti verzió, amelyet az egyes szaktárcák, illetve azok felkért szakértői készítettek, illetve a húzott változat is, amely már azt a képet tükrözi, amelyet az Orbán-kormány láttatni szeretne. Az NFFK-ban, amelynek időről időre történő elkészítése egyébként uniós kötelezettség, így az a legérdekesebb, amit kitöröltek belőle, ézek között számos, az egészségügyet érintő kérdés is szerepel. A lap ezekből is szemezgetett.
„A demográfiai stabilitás elérésében a születések növekvő számát elősegítő támogató környezet kialakításán túl érdemes lehet nagyobb figyelmet szentelni a halálozások csökkentésére, a születéskor várható élettartam és az egészségben eltöltött évek számának növelésére, vagy a kivándorlás mértékének csökkentésére.”
„Jelentősen erősíteni kell az innovációs képesség megalapozását a 18 éves kor előtt, mert annak hiányait felsőoktatási reformokkal és a kutatás-fejlesztési intézményrendszer korrekcióival már nem lehet utólag bepótolni.”
„Az innovációra alapozni kívánó gazdasági fejlődésünk érdekében az oktatásban töltött átlagos időnek növekednie kellene, de csak a felnőttképzésben résztvevők száma emelkedett kis mértékben, az oktatást idő előtt elhagyók aránya továbbra is nagyon magas, s a mutató távolodik az EU-átlagtól, valamint lemaradunk európai összehasonlításban a felsőoktatásban részt vevők arányában is.”
„A magyarok egészségi állapota a legtöbb mutatóban jelentősen elmarad az európai átlagtól. Ennek elsődleges oka az egészségkárosító életmódok és szokások elterjedtsége, másodlagos forrása pedig az egészségügyi ellátórendszer alacsony hatékonysága.”
„A magyarok kis arányban vesznek részt szűrővizsgálatokon. Ennek megfelelően az egyének nem egészségtudatos magatartása, életvitele megmutatkozik a megelőzhető halálozások EU-ban második legnagyobb arányszámában. Az egészségügyi ellátórendszer sem működik hatékonyan.”
„A háztartások jövedelme és fogyasztása tekintetében Magyarország az Európai Unió egyik legalacsonyabb értékeivel rendelkezik. Ugyanakkor súlyos az anyagi és társadalmi depriváció. még mindig minden tizenegyedik magyart érinti, az itt is megmutatkozó javulás ellenére a 9,1%-os arány (2022) az EU-tagállamok negyedik legrosszabb értéke.”
„A jóllét tartósan magas szintjének fenntartását alapvetően nehezítik a megvalósítás lehetséges eszközei: a hirtelen demográfiai változások, Magyarország esetében az évtizedek óta tartó népességfogyás, s ennek következményeként a népesség fokozatos elöregedése.” (A cél eléréshez a szakpolitikák összehangolására van szükség, amely tartalmazza) „kellő létszámú bölcsődei férőhely fenntartását (…) és a magyar társadalom integrációs kapacitását nem túlterhelő, tervezett bevándorlás lehetővé tételét”.
„Az egészségügyi ellátórendszerben fontos a szerkezeti aránytalanságok, az alacsony működési hatékonyság, a humán erőforrás hiányainak, a rendszeres alulfinanszírozásnak – ezzel együtt a magas közvetlen lakossági fizetés – és a nem hatékony irányítási-igazgatási megoldásoknak a kezelése.”
„A fogyatékosság jelenléte alapvetően meghatározza egy egyén és a család működését. A családok a legtöbb esetben magukra maradnak, nem kapnak szakértő segítséget. Nehézségeket okoz számukra a munkahelyen való megfelelés és a munkahely megtartása is. Az állandó jelenlétet igénylő gondozási feladatok miatt kiszorulnak az egészségügyi, kulturális, illetve egyéb tevékenységekből, kapcsolataik beszűkülnek, társadalmi aktivitásuk csökken, ami a későbbiekben a szociális ellátórendszer terhelését vonja maga után.”
„Noha a magyar társadalomban jelentős az állami szerepvállalás iránti igény, tudatosan törekedni kell a helyi, térségi döntési szintek megerősítésére.”
