Prosztatarák három oldalról

Van új a régi stratégia helyett!

Nem várt eredménnyel zárult a világ egyik leghosszabb vizsgálata: 15 év elteltével a diagnosztizáláskor fennálló stádiumtól függetlenül felgyorsul a prosztatarák progressziója. A bécsi urológiai kongresszuson a kockázatcsökkentés új stratégiája is körvonalazódott, itthon pedig már használják a daganat kimutatásának új gyorstesztjét.

Nem elég a várakozás

A JAMA június 9-én közzétette az egyik leghosszabb – húszéves követési idejű – klinikai vizsgálat eredményeit (2004;291:2713–2719). Az 1977-ben indult munka szakértői megállapították: a figyelmes várakozás nem jó stratégia, ha a prosztatarákot időben, korai stádiumban ismerik fel, mivel 15 év elteltével a folyamat hirtelen bekövetkező lokális rosszabbodására és áttétek kialakulására lehet számítani. A diagnosztizálást másfél évtizeddel követő kockázatnövekedés olyan mértékű, amekkorára a kutatás vezetője, Jan-Erik Johansson (University Hospital, Örebro, Svédország) sem számított. Az első 15 évben – amely alatt a betegek 11 százaléka halt meg – a betegség többnyire tünetmentesen zajlott. Ez idő alatt a vizsgálat alanyai csak akkor részesültek kezelésben (ösztrogénterápia, orchidectomia), ha a daganat progrediált és tüneteket okozott.

A 15. évtől felgyorsult a folyamat. A progressziómentes túlélés a 20. évig 45-ről 36 százalékra csökkent, metasztázisok nélkül a betegek addigi 76,9 százaléka helyett már csak 51,2 százaléka élt. A prosztatarák miatti mortalitás a korábbi 15/1000 fő értékről 44/1000 főre emelkedett. A progresszió gyorsulása függetlennek bizonyult a diagnosztizáláskor megállapított tumorstádiumtól. A 70 év alatti korcsoportban több halálesetet okozott a daganat, mint az idősebbek körében.