Presztízskérdés kórházban feküdni? (frissítve)
Magyarországon jelenleg presztízskérdés kórházban feküdni, ezért a járóbeteg-ellátás fejlesztéséhez a lakosság gondolkodásmódját is meg kell változtatni – fogalmazták meg egymással egyetértésben a szakemberek a csütörtökön Balatonfüreden kezdődött országos járóbeteg-szakellátási és szakdolgozói konferencián.
Az egészségügyi ellátórendszer átalakításában kinyilvánított kormányzati szándék, hogy megerősítik a járóbeteg-ellátást – hangsúlyozta Drexler Donát, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) ellátástervezési igazgatója.
Cserháti Péter egészségpolitikáért felelős államtitkár sorra vette az ágazat eddig ebben az ügyben tett lépéseit. Többek között kiemelte, hogy július óta 120 új ellátási forma került be az egynapos sebészeti ellátás körébe. Továbbá még idén mintegy százmilliárd forint értékben több olyan pályázatot írnak ki, amelyekkel az intézményeket a funkcióváltásra ösztönzik majd.
Kitért továbbá arra, hogy a szeptember végéig elkészülő ágazati életpályamodellel párhuzamosan már készül az a kormány-előterjesztés, amellyel az egészségügyi dolgozók veszélyességi pótlékát emelik meg. November elsejével pedig átalakul a gondozói finanszírozás is.Utóbbi bejelentéseket örömmel fogadták a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK), valamint a Magyar Ápolási Egyesület képviselői is.
Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke az egészségügyi ellátás átalakítása kapcsán problémaként szólt arról, hogy jelenleg sem a fekvőbeteg-, sem a járóbeteg-intézmények nem érdekeltek a feladatok átstrukturálásában. Így először ezt kell megoldani, majd a betegeket is meg kell győzni, hogy bízzanak abban, hogy az alacsonyabb ellátási szinteken is meggyógyulhatnak.
Szánti Istvánné, a MESZK járóbeteg-ellátási elnöke úgy fogalmazott: "Magyarországon az emberek szeretnek kórházban feküdni, mert az olyan elegáns". A lakosság tudatának átformálásával egy időben viszont szerinte a szociális gondozás, valamint az otthoni szakápolási szolgálatok fejlesztésére is szükség van.
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke a fórumon arról beszélt: a járóbeteg-ellátás erősítése szakmailag egyértelműen indokolt, olcsóbb, jogilag is lehetséges, a nemzetközi tendenciák is ebbe az irányba hatnak, már az egészségpolitika is meghirdette ezt a törekvését, de az ügyben még sem történt még áttörés. Pedig az ilyen átalakításra már vannak sikeres példák: Zircen és Várpalotán a kórházakban az aktív ellátás megszűnt, a járó, egynapos, rehabilitációs és krónikus ellátást pedig fejlesztették. Korábban mindkét kórház adósságcsapdával küzdött, most mégis jól működnek – hangsúlyozta. Ennek kapcsán viszont felhívta a figyelmet az önálló járóbeteg-ellátások veszélyére is. A közelmúltban ugyanis épp a várpalotai intézményben történt, hogy egy orvost letartóztattak, miután tiltott művi abortuszokat hajtott végre egynapos sebészeti ellátás alatt.
A rendezvény egészségpolitikai fórumán Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke azt emelte ki: meg kell törni azt a dogmát, hogy "nincs több pénz", és meg kell értetni a döntéshozókkal, hogy az egészségügy stratégiai kérdés.
Cserháti Péter egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár a fórumon elmondta: Szócska Miklós államtitkár jelenleg épp az egészségügyért küzd Hajdúszoboszlón a Fidesz frakcióülésén. Ha az ágazat nem képes jól megfogalmazni az érdekeit, az rontja az alkupozíciónkat – hangsúlyozta Cserháti Péter, hozzátéve: ezért nagy szükség lenne most az összefogásra, hogy jó irányba tereljék a döntéshozókat.
A tanácskozáson később kiderült: a főpolgármester-helyettes nem ismeri a Budapest-koncepciót. Szentes Tamás A Fővárosi intézményi betegellátás jelene a Budapest koncepció tükrében címmel tartotta volna előadását. Szentes Tamás elmondta, amikor ezt a címet választották, akkor még úgy gondolta, hogy a fővárosban ismerik a fővárosi fenntartásban működő intézmények helyzetét, aktuális állapotát, valamint a tendenciát, ami ezen intézmények működését jellemezte az elmúlt időszakban. Azóta viszont megszületett a kormányhatározat, amely elfogadta az ágazati irányítás "Budapest-koncepcióját". Ebből viszont a szociális és egészségügyi főpolgármester-helyettes még most is csak a kormányhatározatban megjelenteket ismeri, így annak részleteiről nem tud beszámolni. Mint mondta: homályosan látják, hogy "mi a vízió a Semmelweis Tervben".
Szentes Tamás előadásában csak az általuk vázolt integrációs elképzelésekről tudott beszélni, amely "már csak teoretikusan érvényes". Szentes kitért arra is: az ellátórendszer fenntartását döntően az elmúlt időszakban jelentősen eltérő forrással rendelkező önkormányzatok végzik, akiknek ezen felül az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésében is eltértek szándékaik. Ennek eredményeképp a fővárosban jelentős területi különbségek alakultak ki, s torzult az ellátórendszer. Bizonyos területeken elmaradtak a fejlesztések, míg máshol "presztízsberuházások" mentek végbe.
Ezen felül problémaként emelte ki azt is, hogy korábban az egészségügyi vezetésnek soha nem sikerült meghatároznia azt, hogy egyes ellátásokat az ellátórendszer pontosan melyik szintjén, milyen intézményben kívánnak megvalósítani. Összemosódtak a különböző progresszivitási szintek, párhuzamosságok alakultak ki, amely pazarlásokhoz vezetett – tette hozzá. Hangsúlyozta: az ellátórendszerben átlátható struktúrát kell kialakítani, mind a rendszerben dolgozók, mind az ellátást igénybe vevők számára, amely tisztázná a betegutakat. A főpolgármester-helyettes véleménye szerint kétséges, hogy a betegút-menedzseléssel érdemi megtakarításhoz lehetne jutni.