Picik közt a PIC-en

A lap a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának koraszülött intenzív osztályán (PIC) követte egy 720 grammal született kisfiú, Dani és a szülei sorsának alakulását négy hónapon keresztül, Dani háromhetes korától a hazaengedéséig.

„Az olyan akut koraszülés, mint ami Dani anyukájával történt, nagyon ritka. Sokkal gyakoribb az, hogy beindulnak a fájások, kinyílik a méhszáj, sőt, még a víz is elfolyik, de a szülés még elhalasztható legalább addig – 48 óráig –, hogy az anyának beadott szteroiddal a magzat tüdejét jelentősen »érleljük«. Már persze ha az orvosok beadják az anyának a szteroidot” – idézik a riportban dr. Bodrogi Esztert, a PIC vezetőhelyettesét, aki Nádor Csaba osztályvezetővel együtt évek óta harcol azért, hogy a 35. hét előtt szülő nők minden magyar kórházban megkapják a magzat túlélési esélyeit 30-40 százalékkal javító szteroidot. Néhány hónappal ezelőtt annak örültek, hogy az erre rászoruló nőknek már az 50 százaléka kapott szteroidot. Az Európai Unióban ez az arány 85-90 százalék.  

De nemcsak a szteroid a vesszőparipájuk, hanem minden gyerek- és családközpontú módszer alkalmazása és terjesztése a hazai koraszülött-ellátásban. Ezeket a módszereket Bodrogi Eszter a Londonban töltött évei alatt leste el, és rengeteg konfliktust felvállalva vezették be az osztályon. Ilyen módszer, alapelv például, hogy a szülők egy kóddal bármikor bemehetnek az osztályra, és bármennyi időt a gyerekükkel tölthetnek, részt vehetnek az ápolásában, és ha stabil az állapota, kenguruzhatnak vele, azaz a mellkasukra tehetik. Vagy az, hogy a babákat non-invazív módszerrel, tehát nem lélegeztető-, hanem cPAP géppel lélegeztetik, amely csak könnyíti a légzést, így a babáknak maguknak is meg kell dolgozniuk a levegőért.

„A legnehezebb feladat a nővérek átállítása volt az új szemléletre. Nekem több nővér is mondta, amikor elkezdtük a cPAP-ot használni, hogy zöldségeket fogunk nevelni, oxigénhiányosak lesznek a gyerekek, és soha nem fognak tudni megmozdulni se” – mesélte Bodrogi Eszter. A PIC ezért aztán tanulmányutakat is szervezett a nővéreknek: ketten voltak Londonban egy napot, ketten pedig Berlinben. „Ők feltétlen hívek lettek, mert a gyakorlatban látták, hogyan működnek a módszerek” – mondta a doktornő.

 „Nekem a szülők állandó jelenlétét volt a legnehezebb megszokni az újítások közül. A pályám elején még úgy nézett ki a dolog, hogy volt egy egyórás látogatási idő, amikor a szülők hátratett kézzel álltak az inkubátor mellett, és nézték a gyereket. Most meg mindent úgy kell csinálni, hogy anya-apa minden mozdulatomat figyeli. Úgy megszúrni egy babát, hogy ott kukucskálnak a hónom alatt, hát, az nem könnyű” – idézi a lap Csiki Andrea nővért.

„A koraszülésről az emberek hajlamosak azt hinni, hogy ez nem az ő problémájuk, mert fehér a bőrük, sok a diplomájuk, és egészségesen élnek. Pedig ez nem jelent semmit, a koraszülés bárkivel megtörténhet, és azt sem mondhatom, hogy az osztályon többségében vannak a szegényebb, iskolázatlanabb, egészségtelen életmódot élő nők – mondta Nádor Csaba. – Ha meg tudnánk mondani, mitől lesz a koraszülött, azért Nobel-díj és rengeteg pénz járna.” 

Magyarországon kiemelkedően magas, 9 százalék körüli a koraszülések aránya. Ez nyolcezer koraszülöttet jelent évente, közülük körülbelül 1100-1200 születik 1500 gramm alatti testsúllyal – olvasható az index.hu-n.