Perkután aortaműbillentyű implantáció
Az életkor meghosszabbodásával a szívbillentyűhibák közül ma már nem a reumatikus láz által okozott hibák okozzák a legtöbb megbetegedést, hanem az érelmeszesedés. Ennek megfelelően a pitvar-kamrai határ billentyűhibáinak gyakorisága háttérbe szorult; a magas vérnyomás és a zsírszövet felszaporodásával járó betegségek, valamint a diabétesz miatt elsősorban a nagy verőerek szűkülete, az aorta szájadékánál lévő aortabillentyűk hibái váltak gyakoribbá.
A billentyűhibák ma túlnyomórészt idős korban jelentkeznek, és jelentősen rontják a szépkorúak életkilátását, életminőségét. Korrekciójuk, a műbillentyű beültetés jelentős javulást hoz. Az életkorból és a szív állapotából kifolyólag azonban a műtéti halálozás igen jelentős. Ennek kiküszöbölésére az elmúlt években több minimálisan invazív katéteres műtéti technika terjedt el, így a comb fő artériáján keresztüli, illetve a mellkas néhány centiméteres megnyitásával, a szív csúcsának átszúrásával történő beültetés. Ezeknek az eljárásoknak a során a műbillentyűt leengedett állapotban az aortaszájadékba juttatják, majd ott föltágítva rögzítik. A műbillentyű jelentősen csökkenti a szív, és elsősorban a bal kamra terhelését, így a magas bal kamrai nyomás miatt kialakuló bal kamrai elégtelenség kezelhetővé, illetve elkerülhetővé válik.
Az eljárásban az Amerikai Egyesült Államok nagy kardiológiai és szívsebészeti centrumai játszanak jelentős szerepet. A beépített műbillentyűk két típusa ismert: az Edwards és a CoreValve. Lényegében mindkettő egy feltágítható fémháló, amelyben szelepek zárnak és nyitnak.
Az első ilyen műtét 2002-ben történt, és Magyarországon is beszámoltak már az első perkután beültetésről a Gottsegen György Kardiológiai Intézet munkatársai: 2008. november 11-én egy napon két sikeres perkután aortabillentyű implantációt is végeztek.
Maga az eljárás alig terheli meg a beteget: kevesebb, mint egy óra hosszat tart, és a páciens másnap vagy harmadnap elhagyhatja a kórházat.
Amerikában 300 ezren szenvednek aortaszklerózisban és következményes aortaszűkületben. Ez időskorban a leggyakoribb megbetegedések egyike, és még gyakoribbá válik, nyilatkozta Martin B. Leon, a New York City Columbia Orvosi Egyetem érsebészeti részlegének vezetője a medicinenet című online lapnak.
Sebészeti beavatkozás, műbillentyű beültetés nélkül az aortaszűkületes betegek több mint 50 százaléka 2–3 évvel a diagnózis felállítását követően meghal. Az új műtéti eljárás a halálozási arányt 71,6 százalékról 42,5 százalékra mérsékeli. A beavatkozás után nemcsak hosszabb ideig élnek, de kiemelkedően jobban is érzik magukat a betegek. A leggyakoribb szövődmény a stroke kialakulása a beavatkozást követő 1–30 napon belül, de fokozott erőfeszítések történnek ennek redukálása céljából. Az eljárás az Egyesült Államokban és Európában is rohamléptekben terjed, megmentve idős emberek százezreinek életét és javítva életminőségüket.
