Pendragon nyomdokain
Két faj genomját fejtették meg a tudósok, a mexikóban honos axolotl (Ambystoma mexicanum), és a beszédes nevű halhatatlan féreg (Schmidtea mediterranea) DNS-ét, írja a Cosmos magazin nyomán az Index.
A Max Planck intézet kutatónak vizsgálatából máris kiderült, hogy a gének esetében nem a méret számít. Az emberi genom 3 milliárd bázispárját tízszeresen lekörözi axolotl 32 milliárdja. A féregnek viszont csak 800 millió jutott. Eddig azért nem foglalkoztak az axolotl genomjával, mert az állat DNS-e tele van szeméttel, ismétlődő másolatokkal. Ilyen helyzetben, ennyi másolatnál az ismert szekvenálási eljárások megbuknak, úgyhogy új szoftvert kellett kifejleszteni, hogy sikerüljön megismerni a genom részleteit.
Bár az a rengeteg másolat semmit sem mond el az axolotl regenerációs képességeiről, a tudósoknak sikerült közelebb férkőzni az állat titkához. Azonosítottak öt gént, amelyen nincsenek meg a hüllőkben vagy az emlősökben, de aktívak a regenerálódó végtagban. Ebből kettőt már ismertek, a maradék három funkcióját pedig még fel kell deríteni.
Találtak más furcsaságokat is. A kétéltűekben két egymással rokon gén, a Pax3 és Pax7 segíti számos testszövet fejlődését. Az axolotl azonban a Pax3-at elvesztette, és a másik gén látja el az összes funkciót, amelyek normális esetben mindkét gént igényelnék. A halhatatlan féregben 124 olyan gént nem találnak, amely az emberek és egerek létéhez nélkülözhetetlen, és ezek közül néhány fontos feladatokat lát el, mint a DNS-ben lévő hibák kijavítását, vagy a sejtosztódás során a kromoszómák elválasztódásának levezénylését, írja a lap.
