Pazarol az egészségügy, mert nincs elég pénze
Az üzleti szféra leginkább az egészségügyben véli megtalálni azt a bűnbakot, amelyet felelőssé tehetnek az állami túlköltekezésért és a források elszívásért. A Chikán Attila egyetemi tanár, az Orbán-kormány volt gazdasági minisztere által idézett kutatásban megkérdezett cégvezetők szerint a közkiadásból élő ágazatok közül az egészségügy a legkevésbé hatékony
A magyar gazdaság már akkor nagy bajban volt, mielőtt a világgazdaság összeomlása megkezdődött volna, és ebben nem kis szerepe volt a költségvetés túlköltekezésének, benne az egészségügyben valóra váltott politikai ígéreteknek – mondta Chikán Attila közgazdász az IME egészségügyi gazdasági vezetők szaklapja által szervezett konferencián. A szakember a közfeladatokról szóló kutatással érvelt, amiből kiderült: az üzleti szféra képviselői az egészségügyet látják a legpazarlóbb rendszernek az oktatással, a közlekedési infrastruktúrával és a közbiztonsággal szemben. A finanszírozás tekintetében is az egészségügyet ítélték a legproblémásabbnak.
A rendszer pazarlására Zátrok Zsolt, az Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazói Szövetségének társelnöke hozott gyakorlati példákat a hallgatóságnak. Konkrét számokkal bizonyította, hogy például a kórházi ellátásra szánt közpénz a napi gyógyító feladatokra is épphogy elég, de annyi szinte soha sincs, amivel egy problémát teljes körűen meg tudnának oldani. Ennek pedig egyenes következménye a pazarlás.
Egy-egy eszközcsoportot rendre darabonként kénytelenek megvásárolni. Példaként említette az egyik hazai kis kórházat, amely 11 újraélesztő készülékéhez 25 év alatt, kilenc vásárlással jutott. Hét különféle szervizzel. Az intézmények maguk is elkövetnek hibákat. Az egymás közelében lévő ellátók egy-egy nagyobb eszköz megvásárlása előtt nem egyeztetnek, hogy a gép kapacitását maximálisan kihasználják. Egy példa: a 80 hazai komputer-tomográffal (CT) több mint egymillió beteget lehetne ellátni, a valóságban pedig mindössze 430 ezer vizsgálat történik.
