Passzív

Veszélyezteti a terhességet

Egy dán vizsgálat során hét éven át vizsgálták a terhesség alatti kávéfogyasztás, valamint a halvaszületés és a csecsemőhalál közötti összefüggést. A halvaszületés kockázata az elfogyasztott csésze kávék számával párhuzamosan nőtt.

A kávé hatásainak nagy részéért felelős koffein megnöveli a katecholaminok kiáramlását az anyai mellékveséből, vazokonstrikciót okozva az uteroplacentáris erekben, ami magzati hypoxiához vezethet. Másrészt közvetlen hatást gyakorol a magzat kardiovaszkuláris rendszerére, s ez tachycardiában és ritmuszavarokban nyilvánul meg. A terhesség alatti koffeinbevitel következtében gyakrabban fordul elő spontán abortusz, illetve alacsony születési súly. Egyes vizsgálatok szerint terhes majmoknál a nagy dózisú koffein növeli a halvaszületés rizikóját.

Dán kutatók a terhesség alatti kávéfogyasztás és a halvaszületés, illetve a csecsemőhalál kockázata közötti összefüggést mérték fel. A kismamák kérdőívet töltöttek ki a terhességük 16. hetében. A kérdéssor az általános és a nőgyógyászati anamnézisre, az anya életkorára, a terhesség előtti és az első trimeszter alatti dohányzási szokásokra, a terhesség ideje alatti alkoholfogyasztásra, a kávé-, tea- és a kólafogyasztásra, a családi állapotra, az iskolai végzettségre, illetve a foglalkoztatottságra vonatkozott. A kávéfogyasztás mértéke alapján a vizsgálatban részt vevőket négy csoportra osztották: egyáltalán nem ivott kávét 43 százalék, egy-három csészével fogyasztott naponta 34 százalék, 18 százalék négy-hét adag feketét ivott, míg 5 százalék napi több mint nyolc csésze kávé fogyasztásáról számolt be. A halvaszületés kockázata az elfogyasztott csésze kávék számával párhuzamosan nőtt. A napi négy-hét csésze kávét fogyasztók körében 80 százalékkal emelkedett a magzat halvaszületésének rizikója a nem kávézókhoz képest, míg a nyolc csészénél többet elfogyasztóknál ez az érték 300 százalék volt! A csecsemőhalál előfordulásának aránya az utóbbi csoportban a kétszeresére növekedett. Az ebben a csoportban szereplő nők az idősebb korosztályhoz tartoztak, alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeztek, valamint nagyobb valószínűséggel regisztráltak náluk dohányzást, illetve alkoholfogyasztást. Ennek ismeretében feltételezték, hogy az életvitel egyéb jellemzői hozzájárulhatnak a kávéfogyasztás magzatkárosító hatásához.