Parlamenti vita az egészségügyről (Frissítve!)
A kormányoldal az egészségügy vívmányairól beszélt az ágazatról szóló keddi parlamenti vitanapon, míg az ellenzék a problémákat sorolta.
Fidesz: előrelépések a népegészségügyben
A népegészségügy terén tett előrelépésekre mutatott rá Bene Ildikó (Fidesz), ide sorolva, hogy Magyarország elsőként próbálta visszaszorítani a transzzsírsavak fogyasztását, amelyek mind a szív- és érrendszeri betegségek, mind a daganatok kialakulását befolyásolják. Felelevenítette a közétkeztetés átalakítását, a fiatalok mozgásra nevelését, de szólt a szűrőprogramokról is. Beszámolt arról is: az ország 61 egészségfejlesztési irodájának szolgáltatásait már csaknem 160 ezer ember vette igénybe.
Az MSZP a társadalombiztosítás fontosságáról szólt
Korózs Lajos (MSZP) ősbűnnek nevezte, hogy az alaptörvény a társadalombiztosításról nem szól. Szerinte tisztázandó, hogy az egészségügyet a tb vagy az állam tartja-e fenn, megjegyezve: utóbbi csődöt mondott. A nyugdíjellátásokról is szólt, mondván, az előrehozott öregségi nyugdíj egyes fajtáinak megszüntetésével az ellátások az állam kegyétől függnek.
KDNP: mi lesz a ceglédi kórházzal?
Földi László (KDNP) a ceglédi kórház komoly fejlesztéseiről számolt be, negatívumként hozta fel ugyanakkor, hogy a nagykátai járás ellátása átkerült a jászberényi intézményhez. Azon félelmének adott hangot, hogy a ceglédi fekvőbeteg-ellátás egy része is átkerülhet oda.
Jobbik: alulfinanszírozottak a kórházak
Lukács László György (Jobbik) három problémára mutatott rá: a betegbiztonság, a dolgozói munkakörülmények és az intézményi struktúra kérdésére. Bírálta az egészségügyi finanszírozását, amellyel szerinte "benne ragadtunk a szocializmusban". Életpályamodellt sürgetett az ágazatban, amelynek forrásigényét 150-200 milliárd forintra tette, de tarthatatlannak ítélte azt is, hogy az alulfinanszírozott kórházak hónapról hónapra görgetik adósságaikat. Fidesz: a kormány 2010-ben beazonosította a problémákat.
Molnár Ágnes (Fidesz) azt mondta, hogy a baloldal újra fizetőssé akarják tenni az egészségügyet. A képviselő az orvosok és az ápolók nevében visszautasította azt a képet, amelyet az ellenzék fest az ágazatról. A szocialista kormányok nagyon sok lehetőséget mulasztottak el, amikor tehettek volna az egészségügyért, jelentette ki. Az Orbán-kormány 2010-ben szembenézett a problémákkal, beazonosította azokat és valódi forrásokra alapozva elindított az egészségügy átalakítását, szögezte le.
LMP: magas a háziorvosok átlagéletkora
Ikotity István (LMP) azt mondta, hogy Magyarország az első egész Európában a daganatos megbetegedések okozta halálozások számában. Ennek okaként azt tartotta, hogy nem fordítanak megfelelő eszközöket a megelőzésre. A háziorvosok átlagéletkora jelenleg 58 év, nem ritka, hogy 70-81 évesen is praktizálnak, ezért viszont hirtelen fog összeomlani az alapellátás - emelte ki. A képviselő felszólalása végén megemlékezett a harminc évvel ezelőtti csernobili katasztrófáról is.
Szabó Tímea: stresszes munkát végeznek az ápolónők
Szabó Tímea (független) úgy fogalmazott, hogy egy ápoló azt mondta neki, a kormány lábtörlőnek használja őket. Az alulfizetett ápolók fertőzésveszélynek kitéve stresszes munkát végeznek - jelentette ki. Németh Szilárdnak üzenve azt mondta, a fideszes képviselő ne merje a szájára venni a fekete ruhás ápolónőként híressé vált Sándor Mária nevét.
Fidesz: 2010-re hatszáz patika került csődközelbe
Tapolczai Gergely (Fidesz) a gyógyszerellátás témáját elemezve arra emlékeztetett, hogy 2006-2010 között az akkori kormányzat úgy alakította át a lakossági gyógyszerellátást, hogy nagy teret engedtek a befektetők érdekeinek. 2010-re körülbelül hatszáz vidéki kispatika került csődközeli állapotba, hangsúlyozta. A kormányváltás után, a stabilizáció jegyében megállították illetve visszafordították ezt a folyamatot - emelte ki. Államtitkárok: nem csökkent a finanszírozás Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi államtitkára azt mondta, a gyógyító-megelőző kasszában lévő pénzek nem csökkentek, hanem nőttek az elmúlt években. Nincs mit visszapótolni, mert nem vettek ki abból semmit. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a mostani kabinet és a szocialista kormányok tevékenységét hasonlította össze. Elmondta, a szocialisták alatt az egészségügyben a gépek átlagéletkora 9 év volt, most hat év. Hozzátette: a szocialista kormányok alatt az ország 79 százalékára ért oda a mentő 15 perc alatt, most 90 százalékára ér oda.
KDNP: a szocialisták újra be akarják vezetni a vizitdíjat?
Hollik István (KNDP) azt firtatta, hogy a szocialisták újra be akarják-e vezetni a vizitdíjat. Ezt arra alapozva kérdezte, hogy Gyurcsány Ferenc független országgyűlési képviselő, volt miniszterelnök felszólalásában azt mondta, az egészségügy nagy hazugsága három alappilléren nyugszik: mindenkinek ingyenesen jár az ellátás, mindenkinek a legjobb ellátás jár, mindenkinek ugyanaz az ellátás jár. A kormánypárti képviselő szerint egyértelmű, hogy az egészségügy helyzete nem érdekli az ellenzéket, csak támadni akarja a kormányt. Hozzátette: a baloldali kormányok 650 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, a mostani kormány 500 milliárd forintot tett bele az egészségügybe.
A Jobbik szerint a kormány magára hagyta az egészségügyet
Vona Gábor, az ellenzéki párt vezérszónoka szerint az oktatás és az egészségügy a gazdasági versenyképesség szempontjából döntő jelentőségű, de pont ez az a két terület, amelyet magára hagytak a kormánypártok. Azt mondta, kabinet társadalomképe a jól képzett és egészséges munkaerővel szemben az olcsó munkaerőt tekinti a gazdasági versenyképesség alapjának. A polgári társadalom csak kommunikációs termék, de a magyar társadalmat nem ilyenné tették, s nem ebbe az irányba mozdultak, értékelt a Jobbik elnök-frakcióvezetője. Vona Gábor úgy folytatta, meg sem próbálták rendbe tenni, nem is akarták menteni az egészségügyet, ami nem kormányzati hiba, hanem bűncselekmény. A szerinte elhibázott minisztériumi struktúra is azt szolgálta, tette hozzá, hogy az oktatási és egészségügyi ágazatokat elfojtsák. Ha bármilyen eredményt szeretnének elérni, mindenekelőtt a reményt kellene visszaadni, és a bizalmat visszaállítani, mert óriási a bizalom hiánya,mondta Vona Gábor.
Kitért arra, hogy 307 háziorvosi praxis betöltetlen. Ha folytatódik ez a tendencia, 10 éven belül az ország fele ellátatlanul marad. A nemzeti egészségügyi kerekasztal legutóbbi ülését felidézve azt mondta: a legsúlyosabb probléma az alulfinanszírozottság. Szükség van szerkezeti változtatásokra, hatékonysági intézkedésekre, de amíg biztosítják a szükséges forrásokat, addig ne várják, hogy bármilyen strukturális hókusz-pókusz javítani fog, vélekedett Vona Gábor, aki szerint ma annyi pénzből akarják működtetni az egészségügyet, amennyiből nem lehet. A jobbikos pártvezető szerint ugyanolyan fullasztó Magyarországon élni a Fidesz kormányzása idején, mint a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején, és ennek meglehetnek az egészségügyi következményei is.
LMP: azonnali béremelésre van szükség!
Schiffer András, az ellenzéki párt vezérszónoka szerint az idei év nagy kérdése, hogy az oktatás és egészségügy túléli-e 2016-ot. A frakcióvezető kitért arra, hogy a Fidesz a kétharmados többség birtokában átírta az alkotmányt, amely az egységes társadalombiztosítási ellátáshoz való jogot már nem tartalmazza. A Fidesz társadalomképe nem szól másról, mint a "lopakodó neoliberalizmusról", s ennek filozófiája úgy foglalható össze, akinek nincsen semmije, az annyit is ér, összegzett, úgy folytatva: ennek a politikának a végeredménye egy összeomló egészségügy.
Szóvá tette az alacsony béreket, az alacsony ápolói létszámot, a felgyorsuló elvándorlást. Szavai szerint naponta átlag három orvos és két ápoló hagyja el az országot. Azonnali és valós alapbéremelésre van szükség, a szakorvosok minimálbérét nettó 270 ezer forintra kell növelni még az idén, jelentette ki Schiffer András, aki emellett a szakdolgozók és a szakasszisztencia körében egységesen 50 százalékos emelést sürgetett. Első lépésben 100 milliárd átcsoportosítására van szükség, s erre javaslatot is fognak tenni, közölte.
Úgy látta: alapvető pradigmaváltásra is szükség van, ami a "betegségügy" helyett az egészség megőrzésére koncentrál.
Ikotity István, az LMP másik vezérszónoka arról beszélt, hogy még mindig a nem létező tartalékot szeretnék kiaknázni az egészségügyben. Ahol pénzt látnak, azt kivonják a rendszerből és inkább stadionokat építenek belőle. Jelenleg 550 milliárddal költenek Magyarországon kevesebbet erre a területre, mint a visegrádi országok.
Kitért arra is, hogy vonzóvá kell tenni a háziorvosi pályát és világossá kell tenni, milyen feladatokat tudnak a szakorvosok levenni a hátukról, mert hamarosan összeomolhat az alapellátás.
Gyurcsány: szólni kell az egészségügy "hazugságairól"
Gyurcsány Ferenc, a DK független képviselője az egészségügy "hazugságainak" nevezte, hogy az ellátás mindenkinek egyenlően, mindenkinek ingyenesen, és a legmagasabb színvonalon jár, a három alapelv ugyanis szerinte nem érvényesíthető egyszerre. Rámutatott: miután az alaptörvényben mindez már nem szerepel, elhárult az alkotmányos akadály ezek megvitatása előtt. Hogy ki, milyen ellátást kap, szerinte meghatározza az intézmény érdeke mellett a beteg kapcsolatrendszere és az, tud-e hálapénzt fizetni az orvosnak. Az egykori szocialista miniszterelnök, aki elismerte, hogy számos kudarcélményt szerzett a "megrögzöttségek" megváltoztatása terén, szabályozott hozzáférést sürgetett, hogy pontosan tudható legyen: kinek mi jár.
Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az egészségügy üzlet is, mutatott rá Gyurcsány Ferenc, és az üzleti, valamint a betegérdekek összeegyeztetését szorgalmazta. Bírálta a kormányt, szerinte az egészségügy azért van bajban, mert itt - az oktatással ellentétbe - nem csinált semmit a kabinet. Felszólalására Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a szocialisták kormányok ténykedését bírálta, a többi közt a vizitdíj bevezetésének szándékát elevenítette fel. Szerinte a baloldali pártoknak tisztázniuk kell, szeretnék-e újra fizetőssé tenni az egészségügyi
Schiffer András (LMP) azt kérdezte Gyurcsány Ferenctől: miért tüntetett az alaptörvény ellen hétfőn, ha a Fidesz-KDNP-vel egy platformra helyezkedve helyesli, hogy annak már nem része a testi és lelki egészséghez fűződő egyenlő jog.
*
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a fővárosi egészségügyi ellátás megújulásáról, többéves bérfejlesztési program megindításáról beszélt, a Fidesz pedig a fejlesztések, bérrendezések elindulásáról. Az MSZP szerint viszont káosz van az egészségügyben, ezért azonnali megoldások kellenek. A KDNP az ápolói bérek rendezését sürgette a vitanapon.
Az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán kiemelte: idén és a jövő évben a budapesti egészségügyi ellátás megújítását tervezi a kormány, emellett már 2016-ban elindulhat az a többéves bérfejlesztési program, amelyre a költségvetésben 100 milliárd forint nagyságrendű összeg áll rendelkezésre. A tárcavezető kifejtette: a budapesti fejlesztésekről hamarosan döntést hoz a kormány és eldönti azt a dilemmát, hogy egy nagy új kórházat építenek-e, vagy három-négy súlyponti kórházat fejlesztenek, bővítik a kapacitását. Hangsúlyozta: a fővárosi kórházfejlesztés mellett az alapellátás erősítése is fontos. A béremelésről a tárgyalások több éve folynak, és eredményként értékelhető, hogy 2016-ban elindulhat a bérfejlesztés, mondta.
Fidesz: még folyik a romok eltakarítása, elindult a fejlesztés, a bérrendezés
Selmeczi Gabriella fideszes vezérszónok arról beszélt, hogy az előző kormányok után a romok eltakarítása még folyik, egyúttal elindult a fejlesztés, a bérrendezés az egészségügyben. Meglátása szerint a szocialisták újra fizetőssé tennék az egészségügyet, eladnák a kórházakat, kiszolgáltatnák a nagytőkének a gyógyszertárakat, mert csak üzletet látnak az egészségügyben. Ezzel szemben a Fidesz tisztában van az egészségügyi dolgozók jövedelmi viszonyaival, elismeri áldozatos munkájukat, felelősségüket, ezért eddig 300 milliárd forintot fordítottak a bérrendezésére. A pályakezdő orvosok itthon tartása érdekében rezidenstámogatási programot indítottak 2011-től, erre eddig 5 milliárd forintot fordítottak. A képviselő az eredmények között említett a várólistán lévők számának felére csökkenését, a rég várt fejlesztések elindulását javarészt vidéken, azt , hogy a sürgősségi betegellátásban csaknem 11 milliárd forintos fejlesztés indult, a csecsemőhalandóság két éven belül 20 százalékkal csökkent, a gyermek sürgősségi ellátásra kiemelt figyelmet fordítanak, és megújultak a koraszülött centrumok.Selmeczi Gabriella kitért rá: egyes régiókban komoly gond a betöltetlen háziorvosi praxis, 2014-2015-ben azonban pályázati rendszer keretében több praxist sikerült betölteni.
A Fidesz másik vezérszónoka, Németh Szilárd is azt mondta, hogy az ellenzék a 2010 előtti világ visszaállítását akarja az egészségügyben, csakúgy, mint az oktatásban. Az iskolák, a kórházak, a gyermekek és nővérek semmi másra nem kellenek nekik, mint biodíszletnek, fogalmazott. Szerinte a nehézségeket nem balhékkal, tüntetésekkel lehet megoldani, hanem párbeszéddel.
MSZP: azonnali megoldások kellenek az egészségügyben
Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője arról beszélt, hogy az egészségügyi dolgozókkal egyeztetve azonnali megoldások kellenek az ágazatban, amelyben "káosz van", hiányzik a kormányzati stratégia, és "egyre több pénzt pumpálnak ki" belőle. Szorgalmazta, hogy a gazdasági növekedés mértékét meghaladóan bővítsék a terület forrásait. Felhívta a figyelmet arra, hogy mintegy kétezer betöltetlen orvosi állás van Magyarországon, különösen nagy a baj a háziorvosi rendszerben. A patológusok hiánya miatt pedig már most is hónapokat kell várni szövettani vizsgálatok eredményére, tette hozzá a szocialista párt vezérszónoka.
Az emberek egészségesek akarnak lenni, betegség esetén pedig a gyógyuláshoz nem akarják felélni a családi tartalékot, fogalmazott. A politikus tarthatatlannak nevezte azt is, hogy nincs önálló egészségügyi tárca. Tóbiás József tisztességes fizetést követelt az egészségügyi dolgozóknak, valamint azt, hogy állami presztízsberuházások helyett egészségügyi bérekre, adósságrendezésre, gyógyszer- és műszerbeszerzésre fordítsák a pénzeket. Szavait azzal zárta, hogy míg Orbán Viktor miniszterelnök 21. századi egészségügyet "vizionál", addig a valóság 19. századi. Frakciótársa, Tukacs István azt mondta, 600 milliárd forintra van szüksége az egészségügynek három éven belül.
KDNP: rendezni kell az ápolók bérét, változtatni kell a fekvőbeteg-ellátás rendszerén
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője felszólalásában azt mondta, a 30 ezer magyarországi orvos lakosságarányos száma megfelel a nemzetközi átlagnak, az ápolók száma viszont tragikusan alacsony, 4 ezer új ápolóra lenne szükség. Kiemelte azt is, hogy alacsonyak a bérek az egészségügyben, ám a kormány megkezdte a fizetések rendezését például a rezidensek ösztöndíjprogramjával. Az ápolók bére is emelkedett, de ez messze nem éri el a szükségest, mondta, sürgetve ezért a fizetésük növelését, amivel szerinte talán a létszámuk is bővíthető. A kereszténydemokraták vezérszónoka emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy az elmúlt években 500 milliárd forintos fejlesztés volt az egészségügyben, az uniós támogatási rendszer sajátossága miatt főként a vidéki kórházakban. Emellett új mentőállomások létesültek, felére csökkentek a várólisták, tette hozzá. Harrach Péter fontosnak tartja a 2017-re tervezett 100 milliárd forintos forrásbővítést, amely lehetőséget ad nagyrészt a béremelésekre. Arról is beszélt, hogy a fekvőbeteg-ellátó rendszer "kissé túlhizlalt, túlsúlyos", ezért strukturális változásokra van szükség, aminek szerinte az egyik lényeges eleme a nem gyógyítást, hanem gondozást szolgáló ágyak áttelepítése a szociális rendszerbe.
Fidesz: előrelépések a népegészségügyben
A népegészségügy terén tett előrelépésekre mutatott rá Bene Ildikó (Fidesz), ide sorolva, hogy Magyarország elsőként próbálta visszaszorítani a transzzsírsavak fogyasztását, amelyek mind a szív- és érrendszeri betegségek, mind a daganatok kialakulását befolyásolják. Felelevenítette a közétkeztetés átalakítását, a fiatalok mozgásra nevelését, de szólt a szűrőprogramokról is. Beszámolt arról is: az ország 61 egészségfejlesztési irodájának szolgáltatásait már csaknem 160 ezer ember vette igénybe.
Az MSZP a társadalombiztosítás fontosságáról szólt
Korózs Lajos (MSZP) ősbűnnek nevezte, hogy az alaptörvény a társadalombiztosításról nem szól. Szerinte tisztázandó, hogy az egészségügyet a tb vagy az állam tartja-e fenn, megjegyezve: utóbbi csődöt mondott. A nyugdíjellátásokról is szólt, mondván, az előrehozott öregségi nyugdíj egyes fajtáinak megszüntetésével az ellátások az állam kegyétől függnek.
KDNP: mi lesz a ceglédi kórházzal?
Földi László (KDNP) a ceglédi kórház komoly fejlesztéseiről számolt be, negatívumként hozta fel ugyanakkor, hogy a nagykátai járás ellátása átkerült a jászberényi intézményhez. Azon félelmének adott hangot, hogy a ceglédi fekvőbeteg-ellátás egy része is átkerülhet oda.
Jobbik: alulfinanszírozottak a kórházak
Lukács László György (Jobbik) három problémára mutatott rá: a betegbiztonság, a dolgozói munkakörülmények és az intézményi struktúra kérdésére. Bírálta az egészségügyi finanszírozását, amellyel szerinte "benne ragadtunk a szocializmusban". Életpályamodellt sürgetett az ágazatban, amelynek forrásigényét 150-200 milliárd forintra tette, de tarthatatlannak ítélte azt is, hogy az alulfinanszírozott kórházak hónapról hónapra görgetik adósságaikat.
Fidesz: a kormány 2010-ben beazonosította a problémákat
Molnár Ágnes (Fidesz) azt mondta, hogy a baloldal újra fizetőssé akarják tenni az egészségügyet. A képviselő az orvosok és az ápolók nevében visszautasította azt a képet, amelyet az ellenzék fest az ágazatról. A szocialista kormányok nagyon sok lehetőséget mulasztottak el, amikor tehettek volna az egészségügyért. Az Orbán-kormány 2010-ben szembenézett a problémákkal, beazonosította azokat és valódi forrásokra alapozva elindított az egészségügy átalakítását, szögezte le.
LMP: magas a háziorvosok átlagéletkora
Ikotity István (LMP) azt mondta, hogy Magyarország az első egész Európában a daganatos megbetegedések okozta halálozások számában. Ennek okaként azt tartotta, hogy nem fordítanak megfelelő eszközöket a megelőzésre. A háziorvosok átlagéletkora jelenleg 58 év, nem ritka, hogy 70-81 évesen is praktizálnak, ezért viszont hirtelen fog összeomlani az alapellátás, emelte ki. A képviselő felszólalása végén megemlékezett a harminc évvel ezelőtti csernobili katasztrófáról is.
Szabó Tímea: stresszes munkát végeznek az ápolónők
Szabó Tímea (független) úgy fogalmazott, hogy egy ápoló azt mondta neki, a kormány lábtörlőnek használja őket. Az alulfizetett ápolók fertőzésveszélynek kitéve stresszes munkát végeznek, jelentette ki. Németh Szilárdnak üzenve azt mondta, a fideszes képviselő ne merje a szájára venni a fekete ruhás ápolónőként híressé vált Sándor Mária nevét.
Fidesz: 2010-re hatszáz patika került csődközelbe
Tapolczai Gergely (Fidesz) a gyógyszerellátás témáját elemezve arra emlékeztetett, hogy 2006-2010 között az akkori kormányzat úgy alakította át a lakossági gyógyszerellátást, hogy nagy teret engedtek a befektetők érdekeinek. 2010-re körülbelül hatszáz vidéki kispatika került csődközeli állapotba. A kormányváltás után, a stabilizáció jegyében megállították illetve visszafordították ezt a folyamatot.
Államtitkárok: nem csökkent a finanszírozás
Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi államtitkára azt mondta, a gyógyító-megelőző kasszában lévő pénzek nem csökkentek, hanem nőttek az elmúlt években. Nincs mit visszapótolni, mert nem vettek ki abból semmit. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a mostani kabinet és a szocialista kormányok tevékenységét hasonlította össze. Elmondta, a szocialisták alatt az egészségügyben a gépek átlagéletkora 9 év volt, most hat év. Hozzátette: a szocialista kormányok alatt az ország 79 százalékára ért oda a mentő 15 perc alatt, most 90 százalékára ér oda.
KDNP: a szocialisták újra be akarják vezetni a vizitdíjat?
Hollik István (KNDP) azt firtatta, hogy a szocialisták újra be akarják-e vezetni a vizitdíjat. Ezt arra alapozva kérdezte, hogy Gyurcsány Ferenc független országgyűlési képviselő, volt miniszterelnök felszólalásában azt mondta, az egészségügy nagy hazugsága három alappilléren nyugszik: mindenkinek ingyenesen jár az ellátás, mindenkinek a legjobb ellátás jár, mindenkinek ugyanaz az ellátás jár. A kormánypárti képviselő szerint egyértelmű, hogy az egészségügy helyzete nem érdekli az ellenzéket, csak támadni akarja a kormányt. Hozzátette: a baloldali kormányok 650 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, a mostani kormány 500 milliárd forintot tett bele az egészségügybe.
Jobbik: a helyzet megoldásának kulcsa a kormány kezében van
Szilágyi György (Jobbik) szerint 2010 után semmit sem változott a helyzet, a Fidesznek az egész ország csak biznisz és üzlet. Úgy látta, GDP-hez képest nagyon keveset költ az ország egészségügyre, a forrásokat pedig pazarlóan és rosszul használják fel. Hozzátette: csupán a fiskális problémák kezelésével nem lehet megoldani a helyzetet. Az ellenzéki politikus szerint a helyzet megoldásának a kulcsa a kormány kezében van, de vagy a szakértelme és a szándéka hiányzik a helyzet rendezéséhez, vagy érdekelt a jelenlegi szörnyű helyzet fenntartásában, mert annak haszonélvezői maguk a döntéshozók.
Fidesz: az MSZP és a Jobbik is üzletet lát az egészségügyben
Boldog István (Fidesz) egy Szolzsenyicin idézettel kezdve felszólalását azzal vádolta a szocialistákat, hogy nemcsak az MSZMP vagyonát örökölték, hanem szellemiségét is. A szocialisták mindent leromboltak, bevezették a vizitdíjat, a kórházakat zártak be, mondta. Hozzátette: a szocialista kormányok alatt széfeket vásároltak ahelyett, hogy lélegeztetőgépet vettek volna. Bírálta a Jobbikot is, szerinte ők is üzletet látnak az egészségügyben. Ezt azzal magyarázta, hogy Lukács László György (Jobbik) volt cége orvosokat "exportál" külföldre.
MSZP: nem mindenki VIP-szolgáltatást vesz igénybe
Gúr Nándor (MSZP) arra hívta fel a kormánypárti politikusok figyelmét, nem mindenki VIP-szolgáltatást vesz igénybe az egészségügyben. Beszélt az egészségügyi dolgozók átlagfizetéséről, ami szerinte 2002-ben 71 ezer forint volt, 2006-ban 107 ezer forintra emelkedett és 2010-ben 122 ezer forint volt. Hozzátette: 2010-14 között 19 ezer forinttal nőtt az átlagbér. Javasolta, hogy tegyenek az egészségügyi dolgozók kivándorlása, az alulfinanszírozottság ellen, kezdeményezte önálló minisztérium felállítását is.
Államtitkár: csökkentek a várólisták
Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi államtitkára rámutatott, hogy ez a kormány volt az, amely 2010 után felmérte, hányan várnak valamilyen beavatkozásra. Mint mondta, amikor ezt felmérték, akkor 77 ezren voltak a várólistákon, ma ez a szám 34 ezer. Szerinte az EU-ban nagyon sok ország büszke lenne arra, ha ilyen számokat tudna felmutatni.
KDNP: 2010 előtt nyerészkedés jellemezte a kormányzati politikát
Rétvári Bence (KDNP) szerinte 2010 előtt a nyerészkedés jellemezte a kormányzati politikát az egészségügy területén. Kórházakat, egész kasszákat privatizáltak, mondta, hozzátéve, 2010 után meg kellett menteni az egészségügyet a csődhelyzettől, az elüzletiesedéstől, a privatizációtól, forráskivonástól. Szerinte a területi különbségek kiküszöbölésére az egészségügyi intézmények állami fenntartása alkalmas. Jelezte, a növekvő források nem jelentik azt, hogy az egészségügy betegségei egyik napról a másikra megszűnnek.
Az elmúlt évek intézkedéseit ismertetve elmondta azt is, reméli, hogy a következő hónapokban az egészségügyi dolgozók fizetésemelésére programot tudnak készíteni.
A Jobbik kifogásokat fogalmazott meg az ápolási osztályok tervezett kiszervezéséről
Vágó Sebestyén (Jobbik) az ápolási osztályokról beszélt, jelezve, hogy ha azokat az egészségügyből átszervezik a szociális rendszerbe, akkor az ezeken az osztályon dolgozók az eddiginél is kevesebbet fognak keresni. Azt is kifogásolta, hogy nincs párbeszéd az egészségügyi és a szociális ágazat között. Szorgalmazta továbbá, hogy speciális praxisjogot dolgozzanak ki az idősek otthonaiban dolgozó orvosoknak. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára erre válaszul azt mondta: éppen múlt héten tartottak minisztériumi egyeztetést az érintettek a szakápolás átalakításáról.
Fidesz: a szocialisták üzletet látnak a betegellátásban
Kovács Sándor (Fidesz) arról szólt, hogy az MSZP-kormány kórházakat zárt be, egészségügyi dolgozókat tett utcára, a szocialisták csak "üzletet látnak a betegellátásban". Ezzel szemben az Orbán-kormány felelős politizálással belátható időn belül minden magyarnak elérhető európai szintű egészségügyi szolgáltatást akar biztosítani, mondta. Frakciótársa, Révész Máriusz ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy Gyurcsány Ferenc a mostani vitában is a fizetős egészségügy mellett tette le a voksát. A szintén fideszes Font Sándor is a 2002-2010 közötti szocialista egészségügy-politikát bírálta, például a vizitdíjat, a privatizációt és a patikaliberalizációt.
MSZP: most nem váró-, hanem előjegyzési lista van
A várólisták csökkentéséről szóló kormányzati szavakra reagálva Gőgös Zoltán (MSZP) azt mondta, hogy most nem várólista, hanem előjegyzési lista van a kórházakban. Ha erről nem tudnak, sürgősen nézzenek utána, hívta fel az Emmi államtitkárait. A szocialista képviselő szerint nagyon problémás a kórházak humánerőforrás-helyzete, az ápolók ugyanis alulfizetettek, és rengeteg túlmunkát kénytelenek vállalni.
Jobbik: komoly gondok vannak a háziorvosi rendszerben
Egyed Zsolt (Jobbik) a háziorvosi praxisok problémáját emelte ki. Példaként említette, hogy egy miskolci háziorvos havi nettó fizetése, a kiadások kifizetése után, 170 ezer forint. Jelenleg 300 háziorvosi praxis betöltetlen Magyarországon, jelezte, kiemelve, hogy ha így folytatódik, akkor néhány év múlva vidéken, majd a városokban is sok helyen megszűnhet a háziorvosi ellátás.
Az MSZP negatív statisztikákat mutatott be
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) számos rossz statisztikai adatot sorolt fel, a többi közt arról számolt be, hogy ezer gyermekből öt hal meg egyéves kora előtt, míg az uniós átlag 3,5. A 45 éves nők várható élettartama is Bulgária mellett Magyarországon a legrosszabb. Hozzátette: a Nyugat-Dunántúl és Közép-Magyarország adataitól jelentősen elmarad a másik öt régió az egészségben tölthető várható élettartamban. Magyarország az unióban az első helyen áll a daganatos halálozásokban, míg második helyen az öngyilkosságok arányában. Felszólalására Révész Máriusz (Fidesz) úgy felelt: valóban magas a csecsemőhalálozás, de a szám 2010 óta 20 százalékkal csökkent.
Fidesz: a baloldal az összeomlás szélére vitte az egészségügyet
Dunai Mónika (Fidesz) szerint a baloldal az összeomlás szélére vitte az egészségügyet, több mint 600 milliárd forintot vont ki onnan és még a betegeken is hasznot akart húzni. Ezzel szemben a Fidesz-KDNP-kormány az egészségügyi ellátórendszer modernizációját, a struktúra fejlesztését csaknem 500 milliárd forinttal támogatta, megújult a infrastruktúra, új műszereket vásároltak. A források legnagyobb hányada a fekvőbeteg-ellátásra ment, azon belül is az onkológiai ellátás volt kiemelt terület. tette hozzá.
Kiemelte: jelenleg olyan szívbetegségek kezelésére van lehetőség Magyarországon, ami Közép-Európában máshol nem adott. Frakciótársa, Simon Róbert Balázs (Fidesz) arra mutatott rá: a polgári kormány folyamatosan pótolja a megelőző kabinetek által kivont forrásokat az egészségügyben. A többi közt a csornai egészségügyi fejlesztésekről számolt be. Az alapellátásról kijelentette: annak finanszírozását is többször növelte a kormányzat az elmúlt négy évben, 2013 óta a háziorvosi szolgáltatások finanszírozási díja 35 százalékkal emelkedett. A szintén fideszes Hörcsik Richárd a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fejlesztésekről számolt be.
MSZP: fűnyíróelvszerűen szorítottak meg az egészségügyben
Varga László (MSZP) kifogásolta, hogy fűnyíróelvszerűen történtek megszorítások az egészségügyben. A finanszírozási rendszer újratermeli a kórházak adósságát, a költségvetés ugyanis nem finanszírozza azokat a funkciókat, amelyeket okkal vár el a társadalom. Kifogásolta, hogy Miskolcon egy térdprotézisműtétre akár 2021-ig is várni kell.
NGM: felelősen kell finanszírozni az egészségügyet
Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca államtitkára az egészségügy felelős finanszírozását hangsúlyozta. Arra mutatott rá, hogy míg a 2010-et megelőző nyolc évben kétszer is csökkent az egészségügy forrása, ráadásul a betegek terhére is, egyszer a gyógyszerkasszát kurtították meg, egyszer pedig a 13. havi bért vonták el, addig azóta a kabinet a gyógyszerkiadásokat csupán úgy mérsékelte, hogy az a betegeknek is kedvező legyen. Szólt arról is, hogy Magyarországon nominálisan növekedett az egészségügyre fordított forrás az elmúlt időszakban, és fontos változásnak ítélte az intézmények állami kézbe kerülését.
Jobbik: több forrás kell az ágazatnak
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a süketek párbeszédének nevezte a vitanapot, ahol a kormányzat kozmetikázni próbálja az adatokat. Szerinte senki nem gondolja az országban, hogy érdemi előrelépés történt volna az egészségügyben. Az irányított reprodukció kiemelt támogatását szorgalmazta és jelentős forrásnövelést sürgetet az ágazatban. Banai Péter Benő erre reagálva azt mondta, a magyar gazdaság évről évre gyorsabban fejlődik, mint az uniós, a többletforrásokat pedig az egészségügyre is költik.
Fidesz: csak Budapest belvárosában számos, többmilliárdos fejlesztés volt
Vas Imre fideszes képviselő felszólalásában arról beszélt, hogy Budapest VIII. és IX. kerületében, ahol sűrű az egészségügyi infrastruktúra, több félmilliárdosnál nagyobb összegű beruházás történt. Ezek között említette a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet digitális röntgenjeinek beszerzését, illetve a főépület energetikai felújítását 1,6 milliárd forintért, az Auróra utcai rendelő külső és belső felújítását 1,5 milliárd forintért, valamint a Heim Pál Gyermekkórház energetikai felújítását 570 millió forintból. Hozzátette: a polgári kormány folyamatosan pótolja a korábban elvont forrásokat, elmaradt beruházásokat.
MSZP: a romák 10-12 évvel korábban halnak
Teleki László szocialista politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a romák 10-12 évvel kevesebbet élnek az egészségügyi helyzetük miatt, ezzel a kormánynak foglalkoznia kell, "ha mindenki egyformán számít ebben az országban". Elmondta még, hogy minden második romának lassan nem lesz társadalombiztosítása, és feltette a kérdést, hogy mit tesz a kormány azért, hogy a helyzetet a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben is kezelni tudják. Hozzátette, a kabinet elfogadott egy romaintegrációs programot, amelynek van egészségügyi fejezete, de az abban szereplő prevenció nem valósulhat meg, mert a forrásokat elvették.
Frakciótársa, Harangozó Gábor felszólalásában a marcali kórház integrációjának következményeit sorolta. Mint mondta, 2013-ban a kaposvári kórházhoz csatolták azzal az indokkal, hogy csökkenjen az adósság és mindenki jobb szolgáltatást kapjon. A képviselő elmondása szerint ehhez képest a kórház most súlyos létszámhiánnyal küzd, megszűnt a gyermekosztály, csökkent a rendelések száma, többhónapos várólisták vannak, az adósságállomány pedig a korábbi duplájára nőtt. Közölte továbbá: amíg nem emelik a dolgozók bérét azonnal legalább 50 százalékkal, és nem teszik bele a szektorba a hiányzó 600 milliárd forintot annak ellenére, hogy megvan rá a fedezet, addig nem fog működni az egészségügy.
Jobbik: Somogy megye felszámolja magát
Ander Balázs (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy Somogy megye déli része elfeledettnek érzi magát és "humánreprodukciós katasztrófa" miatt "elsőként adhatja be a kulcsot", a megye gyakorlatilag felszámolja magát. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatait idézve azt mondta, a dél-dunántúli régió a legelmaradottabb egészségügyi szempontból, 246 településük háromnegyede ezer fő alatti kistelepülés, a községek egynegyede zsákfalu. Emellett az egészségügyi infrastruktúra ellátottsága katasztrofális, a születések száma alacsonyabb az országos átlagnál, a halálozás és a népességfogyás viszont átlag feletti.
Frakciótársa, Rig Lajos elismerte, hogy százmilliárdos fejlesztések voltak, a várólisták azonban nem csökkentek, és a betegigény nagyobb mértékű műszeres felszerelést tenne szükségessé. Előfordult, hogy más műszert kaptak egyes kórházak, mint amire szükség lett, mondta.
Fidesz: Gödöllőn, Borsodban és Pest megyében is százmilliós fejlesztések voltak
A vita ezen szakaszában felszólaló fideszes képviselők a választókörzetükben történt egészségügyi fejlesztéseket sorolták. Vécsey László az aszódi rendelő és a kistarcsai kórház felújítását említette, és jó iránynak nevezte, hogy Pest megyét Budapesttel együtt kezelik, mert, mint mondta, kölcsönösen igénybe veszik egymás szolgáltatásait. Szintén a beruházásokat sorolta Csöbör Katalin, aki a borsodi fejlesztésekbe engedett betekintést, majd azt hangsúlyozta, a kormány kiemelten kezeli az egészségügyet, és ez a hozzáállás nem fog változni a jövőben sem. Hozzáfűzte, nem igaz, hogy a kormány nem fejleszti a szektort. Ezt alátámasztva Bóna Zoltán a szigetszentmiklósi rendelőintézet fejlesztését említette, ahol elmondása szerint 2010-ben kritikus volt az eszközpark állapota. Részben az Ander Balázs jobbikos képviselő által elmondottakra reagálva közölte, Somogy megyébe 28 milliárd forint értékű fejlesztés érkezett.
Kormány: korábban nem volt fedezete a béremelésnek
Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára a vitában azt mondta, korábban az egészségügyi bérfejlesztésnek tartósan nem volt meg a fedezete a költségvetésben. Hozzátette: 2010-ben elemzők bércsökkentést javasoltak, a kormány ehelyett 2011-ben egyszeri pótlékot fizetett, 2012-ben pedig már a béremelés összhangban volt a gazdaság teljesítményével.
Egészségügyi államtitkár: a kormány és az ellenzék nem ugyanazt a meccset nézi
Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egészségügyért felelős államtitkára a vitában elhangzottakat zárszavában úgy összegezte, olyan érzése van, mintha a kormány és az ellenzék nem ugyanazt a meccset nézné. Kifejtette, a patikai rendszer sikerrel működik, ez abból is kiderül, hogy a vitában nem esett szó róla. Az adósságokkal kapcsolatban azt mondta, 2014 év végén 78 milliárd forint adóssága volt az ágazatnak, tavaly, év végén pedig 38 milliárd forint. Hangsúlyozta: a kormány mindig a zsebébe fog nyúlni, amikor szükség lesz rá, mindig is ezt tette.
Az ellenzéki kritikákkal kapcsolatban megjegyezte, hitelességi problémák merülnek fel, mivel az egészségügyből 2010-ig kivették a pénzt, 2010 óta viszont többletforrásokat biztosítanak. Ónodi-Szűcs Zoltán az elvándorlással kapcsolatban azt mondta, a jelenség nemcsak magyar probléma, más országokban is megfigyelhető, és a tendencia csökkenést mutat.