Palkovics: Nőni fog a fertőzöttek és a súlyos betegek száma

– (...) Mi változik jövő hétfőtől?

– Jövő héttől tervezzük az „ereszd meg” fázist, amikor fokozatosan, szigorú menetrend szerint enyhítünk a korlátozásokon, újraindítjuk az ország életét és a gazdaságot. A személyes kontaktusok számának növekedésével várhatóan nőni fog a fertőzöttek és a súlyos betegek száma, de az ő megfelelő ellátásukra már fel vagyunk készülve. Ha a járvány túllépne az előre meghatározott mértéken, akkor ismét jön a „húzd meg”, tehát szigorítunk, így megint lelassítjuk a vírus terjedését. Ezzel a csúszó szabályozással tudjuk kézben tartani a járványt, ez a logikája a kormányzati döntéseknek.

– Miért pont a májusi első hétvégén ér véget a védekezés első, szigorú szakasza?

– Az első fázist akkor szabad befejezni, ha a vírus terjedésének mértéke már kezelhető, és megvannak azok az eszközeink, hogy ha ismét nő a fertőzöttek száma, akkor a fertőzést vissza tudjuk húzni, és a súlyos betegeket el tudjuk látni. Tizenhét olyan eszközrendszert fejlesztettünk ki, ami ahhoz szükséges, hogy bárhol be tudjunk avatkozni, és kezelni tudjuk a helyzetet. Ez olyan, mint egy háborús helyzet, csak nem puskával lövünk az ellenségre, hanem matematikával, gyógyszerrel, védőeszközökkel meg olyan adminisztratív, széles körű korlátozó intézkedésekkel, amelyek azt eredményezik, hogy a vírus terjedése alacsony szinten marad. Magyarország ebben sikeres volt eddig, ezt az Egészségügyi Világszervezet is elismeri, és mivel a matematikai számítások, tudományos elemzések szerint május elején várható a lokális csúcs, ami után csökkenni fog a vírus terjedése, ezért tudunk most már átlépni a második fázisba.

– A lazító lépéseket nyilván nem lehet olyan gyorsan bevezetni, mint a szigorításokat. Mi várható?

– Valóban, technikailag egyszerűbb volt mindent elnyomni: elrendelni a határok lezárását, az egyetemek, iskolák bezárását, a kijárási korlátozást. Most jön a nehezebb döntési szakasz, amikor szükséges az a beavatkozási képesség, hogy ezt a húzd meg, ereszd meg módszert optimálisan alkalmazzuk. Már megvannak az irányító, szabályozó, beavatkozó eszközeink, a szenzoraink, amelyekkel mérjük a vírus terjedését. Nem könnyű feladat, hogy hasonló szinten tudjuk tartani a járványt, amit a teljes elfojtással elértünk, úgy kell finomhangolnunk a korlátozásokat, hogy a gazdaságnak és az embereknek ne legyen rossz, mégse terjedjen jobban a vírus.

– Meddig tarthat ez az átmeneti helyzet?

– Ezt nehéz megjósolni, mert ez az új koronavírus elég sajátos, komplikált, nem sokat tudunk róla, és nem úgy viselkedik, mint az ismert vírusok. Az a kérdés, hogy mikor tűnhet el egy vírus. Először is akkor, ha meglesz a vakcina, és tömegesen lehet beoltani vele az embereket. Másodszor, ha a társadalom jelentős része – szakértők szerint hatvan százaléka – átfertőződik, és immúnissá válik, harmadszor pedig ha magától eltűnik a vírus. Ez utóbbi egyelőre legfeljebb csak remény lehet, ezért a járványt kontroll alatt akarjuk tartani, amíg meglesz a vakcina, erre azonban valószínűleg egy-másfél évet várni kell. Tehát akár így, akár úgy, ez a vírus még jó ideig velünk fog maradni, ezért az a hármas feladatunk, hogy a vírus terjedését alacsony szinten tartsuk, és a betegeket magas szinten ellássuk, az emberek normális, megszokott életét és a gazdaság válság előtti működését – amennyire lehet – helyreállítsuk. Elértük, hogy ma már elegendő számú kórházi intenzív ágy, gyógyszer áll rendelkezésre. Elkezdtük kifejleszteni a magyar lélegeztetőgépet, és több ezret rendeltünk meg külföldről. Jelenleg nem éri el az ezret a kórházban ápolt koronavírusos betegek száma, és hatvannál kevesebben vannak lélegeztetőgépen. A vírus a kórházakban és a szociális intézményekben, idősotthonokban terjedt leginkább, ezeken kívül egy-egy háztartásban alakultak ki néhány fős terjedési láncok, amelyek hamar megszakadtak.

A teljes interjút a Magyar Hírlap közli.