Őszi aktualitások az obstruktív légzőszervi betegségek kapcsán

Az őszi hideg és párás idő beálltakor mind az asthmás mind a COPD-s betegek gyakrabban ébrednek állapotrosszabbodásra, ami miatt a szakrendelőkben megszaporodik a soron kívül, panasszal érkező betegek száma. A tünetek felszaporodása több okból következhet be.  Az időjárás hidegebbre fordul, a páratartalom növekszik, gyakrabban esik az eső. Egyre többször ébredünk ködös hajnalokra.  A fűtési szezon beálltakor a szálló por koncentrációjának a növekedése is nagyon fontos tényező a levegő minőségének változásában. A két előző tényező kombinációjakor létrejövő szmog is nagy szerepet játszhat betegeink tünetfokozódásában.     

Az infekciók okozta súlyosabb exacerbációval a betegek előbb-utóbb megjelennek az orvosi rendelőben. Az elhúzódó tünetek, a láz, purulens köhögés, a növekvő rohamoldó-használat miatt a páciensek többsége segítséghez fordul. Az esetek egy részében antibiotikumra, kisebb számban szteroidlökésre, súlyosabb esetekben hospitalizációra is szükség lehet.

Az antibiotikum-választásnál fontos kérdés a beteg életkora, foglalkozása, családi helyzete, hiszen ezek alapján deríthető ki, hogy a fertőzés hátterében szóba jön-e gyermekközösség, mint közvetítő. A tanárok, óvónénik, közösségbe járó kisebb gyermekek szülei, beteg unokákra vigyázó nagyszülők gyakrabban fertőződhetnek atípusos kórokozókkal. Fontos a társbetegségek jelenléte is: bronchiectasia, cardiovascularis betegségek.

A légúti betegeknél ugyanúgy, mint bármely más populációnál a fertőzések nagy része azonban vírusos eredetű. 

Sok asztmás betegnél a vírusfertőzés önmagában kivált tünetfokozódást. Ha tudjuk a betegünkről, hogy ez a hajlamosító tényezői között van, fontos felkészíteni az ez okból kialakult állapotrosszabbodásaira. A megfázás első tüneteinél érdemes a rugalmasan adagolható gyógyszerének adagját megemelni, hasznos lehet valami köptető, tüneti gyulladáscsökkentő használata. Ezekben az esetekben az ilyen, állapotrosszabbodásra felkészített betegek nagy része nem is fordul orvoshoz, csak a következő kontroll kapcsán mesélnek a sikerélményről, hogy megoldották problémájukat anélkül, hogy orvosi segítséget kellett volna kérniük.

Az obstruktív betegeknél a másik nagy, őszi exacerbációt okozó tényező a szmog, a szálló por koncentrációjának növekedése. Ezek az állapotrosszabbodások talán kevésbé látványosak, a betegek egy része nem is fordul emiatt orvoshoz. Sok esetben kérdés a kontrollok során, hogy mit csináljanak, ha a levegő minősége romlik. A betegek félnek a szmogtól, félnek a ködtől, a tartósan párás időszakoktól. Nagy jelentősége van az exacerbáció bekövetkeztének valószínűségében, hogy ezekre az esetekre is felkészítettük-e a pácienseinket.

A szálló porról ma már sokat tudunk. A szálló por a  evegőben eloszlatott finomszemcsés (10 μm alatti részecskeátmérőjű) szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok gyűjtőneve. A szálló port kémiai összetételtől függetlenül, csupán fizikai alapon, a részecskék átmérője szerint csoportosítják. Jelentősége főként a szervezetünkre gyakorolt hatása miatt van. A 10 mikronnál kisebbek már túljutnak a garaton. A 4 mikron alattiak bejutnak a tüdőbe. A 2,5 μm-nél kisebbek pedig már egyáltalán nem, vagy nehezen ürülnek ki a tüdőből. Egészségügyi szempontból a 10 illetve a 2,5 mikronos határnak van jelentősége. 

A természetben is keletkeznek ilyen apró részecskék, például vulkánkitöréseknél, erdőtüzeknél. Az emberi tevékenységek közül fő forrásnak a szilárd tüzelőanyagok (fa, szén) valamint a kétütemű motorok és dízelmotorok üzemanyagának tökéletlen égéséből származó koromrészecskék számítanak.

A fővárosban inkább a közlekedés, a vidéki városokban, a főváros külső kerületeiben pedig az ipari tevékenység és a tüzelés korszerűtlenebb formája okoz problémát.

Minthogy a szálló por szervezetre gyakorolt hatása nagymértékben függ az expozíciós időtől, különbséget teszünk napi és éves határérték között. Jelenleg érvényes, PM₁₀-re vonatkozó napi határérték (24 órás átlag): 50 μg/m³, az éves 40 μg/m³.

Az önkormányzatok akkor kötelesek tájékoztatni a lakosságot, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 75 µg/m³-t (150%), riasztási kötelezettség pedig akkor áll fenn, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 100 µg/m³-t (200%) és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon sem várható javulás.

Az őszi –téli időszak minden tüdőgondozóban nagy kihívás, hiszen a meglévő humánerőforrás, a csökkenő orvoslétszám mellett ilyenkor meredeken emelkedik a segítséget kérő betegek száma. Érdemes tehát a betegeinket alaposan felkészíteni ezekre a kihívásokra, hiszen a megfelelő előkészítés hatására akár elkerülhetővé válik az állapotrosszabbodás, ami miatt a betegnek nem kell soron kívül felkeresnie az orvosi rendelőt.

Az infekciók megelőzéseképpen javasolhatjuk a betegeinknek a nyár végén immunmoduláns készítmény szedésének elkezdését. Az augusztusban elkezdett  Broncho-vaxom kúra segíthet kivédeni az őszi bakteriális fertőzéseket. Emellett a krónikus légzőszervi betegek ősszel ingyenesen kaphatják meg az influenzaoltást. Érdemes az ambuláns lapon az ajánlást szakorvosi részről is megerősíteni. 65 év feletti COPD-s, asthmás betegeinknek tanácsos a Pneumococcus elleni védőoltás beadása is, amit szintén javasolhatunk a háziorvosok felé.  

Ma már az emberek nagy része használ internetet, okostelefont, ezért az időjárással kapcsolatos hatásokra is fel lehet készülni. Légszennyezettségi térkép napra készen elérhető az idokep.hu honlapon. Itt adatokat találunk városokra, körzetekre, Budapesten belül kerületekre lebontva. Ezenkívül szöveges előrejelzés olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat aktuális oldalain.

Egy nem kontrollált, IV. lépcsőn kezelt asthmás beteg, aki Budapest egyik legszennyezettebb részén, a Hungária körúton lakik, naponta követi az időjárási térképet, a szmogtérképet. Számára létfontosságú, hogy a szálló por koncentrációjának előre jelzett növekedésekor emelje a gyógyszereinek adagját, és ezzel megelőzhesse az állapotrosszabbodását.     

A rugalmasan adagolható fix kombinációk mindkét exacerbációt okozó tényező esetén előnnyel rendelkeznek. Az infekciók kezdeti tüneteinél, az időjárás ismert és előre jelzett változásainál, a légszennyezettség növekedésekor már tud otthonában is reagálni a beteg. Emelni tudja igény szerint a gyógyszerének adagját, ezáltal kivédi a tüneteket, illetve hamarabb el tudja érni a tünetmentességet.   

Az esetek egy részében ezek után nincs szükség orvos-beteg találkozásra.

Ezzel csökken a rendelő terheltsége, javul az orvos-beteg kapcsolat, a betegnek pedig sikerélmény, hogy kivédhetett egy állapotrosszabbodást, egyedül megoldotta a problémáját.  

Forrás: Wikipédia, Országos Meteorológiai Szolgálat honlapja, idokep.hu

HU-0450

Lezárás dátuma: 2017.11.28.