Őssejtek a trezorban – A sci-fi valósággá válhat

Sok még a megválaszolatlan kérdés, de a kutatók világszerte bizakodóak

Rövid időn belül megkezdheti működését az Országos Gyógyintézeti Központ (OGYK) – a Széchenyi Nemzeti Kutatás-Fejlesztés Projekt szakmai és pénzügyi támogatásával megvalósult – köldökzsinórvér-őssejtbankja Budapesten – tudtuk meg dr. Regéczy Nórától, a laboratórium vezetőjétől.

Kiváló őssejtforrásnak tartják a köldökzsinórvért. Mitől különleges?

– Mert minden kedvezőtlen hatástól mentesen, egyszerűen nyerhető a donortól. A leggyorsabban hozzáférhető, így lerövidül a beteg számára a várakozási idő, ami életmentő lehet. A köldökzsinórvér fehérvérsejt-összetételéről sok éve tudjuk, hogy több vérképző őssejt van benne, mint a másik két forrásban: a csontvelőben és a perifériás vérben. A köldökzsinórvérből nyert őssejtek első transzplantációjakor, 1988-ban azonban még nem tudtuk pontosan, mennyire meghatározó tényező a beadható sejtek száma. Később az is világossá vált, hogy bizonyos testtömeg, 15–30 kg felett az esetek döntő többségében a köldökzsinórvér-minta már nem alkalmas gyógyító beavatkozásra.

Amikor a gyermek eléri ezt a testsúlyt, a tárolt mintát kidobják?

– Nem, a saját tárolás a szolgáltatásnak csak része, de nem elsődleges tevékenység. A szerződésben szerepel, hogy a kérdéses súly vagy életkor elérése után a szülő megsemmisíttetheti a mintát, magáncélból más családtag részére tároltathatja, vagy adományként a bankra hagyhatja. Ekkor tipizáljuk vércsoport, szövettípus és a transzplantáció egyéb szempontjai szerint, és bekerülhet a donorregiszterbe.

Mekkora esély van arra, hogy betegség miatt szüksége lesz rá a gyermeknek?

– Tájékoztatjuk a szülőket, hogy minimális – ezrelékes vagy százezrelékes – az esélye, hogy gyermeküknek a saját vérmintájára lesz szüksége. Ennek ellenére kérheti az általunk trezorszolgáltatásnak nevezett sajátminta-tárolást bárki, ennek mozgatórugója azonban inkább a bizakodás, hogy a kutatások eredményeként másra is jók lesznek az eltett őssejtek.